Tájékoztatót tett közzé a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók feladatairól a jövő évi egységes támogatási kérelem beadásához az agrártárca

(Fotó: Pixabay)

A közlemény szerint a módosult uniós szabályok nem nehezítik, hanem egyszerűbbé teszik majd a kérelmezést. Az AM emlékeztet arra: az Európai Bizottság november 7-én hivatalosan elfogadta Magyarország KAP Stratégiai tervét, ami lehetővé tette a munka előrehaladását a közvetlen támogatásokat érintő nemzeti végrehajtási jogszabályok tervezetei tekintetében. Az új rendszer zökkenőmentes indulása minden érintett közös érdeke, a gazdák már a rendeletek megjelenése előtt megkezdhetik a felkészülést. Az állattartóknak kiemelt figyelmet kell fordítani az ENAR-ban szereplő adatok (például az állatmozgás és szaporítási adatok) jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetésére – írták. A 2023-ban kezdődő új támogatási időszakban az alább felsorolt állatalapú támogatási jogcímek kérelmezését az állami intézményeknek előre kitöltött – ún. megszemélyesített – kérelmekkel kell segíteniük a gazdálkodókat az Egységes Kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen. Ez eddig csak a területalapú beavatkozások vonatkozásában működött így – közölték. A kérelmek 2023-tól a következő jogcímekben kerülnek majd megszemélyesítésre: termeléshez kötött anyajuh tartása támogatása és a termeléshez kötött anyatehén tartása támogatása (az uniós és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt), termeléshez kötött tejhasznú tehén, termeléshez kötött hízottbika tartása támogatása, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás, kiskérődző állatjóléti támogatás, a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és ex situ megőrzése intézkedésekből a juh kecske és szarvasmarhafélékkel érintett részek.

Így működik a rendszer

Hozzátették: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az állattartó első alkalommal belép az Egységes Kérelem felületre, a Magyar Államkincstár rendszere felkínálja a gazdálkodóhoz köthető mindazon állatokat, amelyek a rendelkezésre álló adatok alapján potenciálisan megfelelhetnek az adott jogcím jogosultági feltételeinek. Ez az eljárás könnyíti a kérelmezést, csökkenti a hibázás lehetőségét, ezáltal hozzájárul a kérelmek minőségének javulásához. Az AM hangsúlyozza, hogy a valóságnak megfelelő adatokkal akkor személyesíthetők meg az állategyedek, ha az állatok nyilvántartására szolgáló hatósági adatbázisok – elsősorban az ENAR-ban – naprakész információkat tartalmaznak. Szintén fontos, hogy a hatóságok bár törekednek arra, hogy az állategyedekre vonatkozó bejelentések adatai mihamarabb bekerüljenek a központi adatbázisba, onnan pedig az Egységes Kérelem felületére, de egyes esetekben ez nem tud azonnal megtörténni. Így az Egységes Kérelmen esetleg még hiányzó ENAR bejelentések adataival a gazdálkodóknak adott esetben ki kell egészíteniük a kérelmüket – írták.

A termeléshez kötött hízott bika támogatás megtartása a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadtatására irányuló, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során komoly veszélybe került

A támogatási konstrukció megtartását az Európai Bizottság ugyanis olyan új jogosultsági feltétel alkalmazásához kötötte, amely képes hosszú távú, gazdasági értelemben vett fenntarthatóság tekintetében pozitív hatásokat kiváltani. A megállapodás alapján, a jelenlegi feltételek változatlanul hagyása mellett új követelményként előírásra kerül a szakszerű apaállat használat is – áll a közleményben. Annak érdekében, hogy a kérelem tárgyát képező hízott bika tekintetében igazolható legyen a szakszerű – központi lajstromszámmal (KPLSZ) ellátott – apaállat használata, szükségessé válik olyan adatok rögzítése is, amelyet a szarvasmarhák nyilvántartására vonatkozó jogszabály nem követel meg. Tekintettel arra, hogy további támogatási feltételek nem változnak, a 2023. évi kérelmezés esetében ez azt jelenti, hogy azon állatok után igényelhető majd támogatás, amelyet 2022. április 1. és 2023. március 31. között vágtak le vagy szállítottak/exportáltak – írták. Tekintettel arra, hogy ezen események egy része már megtörtént, az új jogosultsági feltétel teljesítésére történő felkészülés érdekében az AM javasolja az állattartóknak, hogy a Magyarországon született hízott bikák esetében szükséges gondoskodni a kérelmezett állat anyjához tartozó termékenyítések, vagy pároztatási események Termékenyítési Rendszerben (TER) történő rögzítéséről, illetve meggyőződni az állat fogantatási időszakában (születés előtt 275-300 nappal korábban) az érintett tenyészet szaporítási eseményeinek megfelelő dokumentálásáról. Amennyiben a gazdálkodó importált állatra kíván támogatást igényelni, azt javasolják, hogy vegyék fel a kapcsolatot azzal a tenyészettel, ahonnan az állat származik annak érdekében, hogy a kérelmezett állat apja, vagy vélelmezett apja beazonosítható, származása ezáltal igazolható legyen. A dokumentumok hitelesítésében a tenyésztő szervezetek közreműködését is lehet majd kérni – írták. A hízottbika-támogatásban kérelmezett hímivarú szarvasmarhák tekintetében az apaállatok KPL számának ellenőrzéséhez elérhető a 1452-es kódszámú származási adategyeztető. Ebben az egyed szintű lekérdezésben azon hazai vagy külföldről beérkezett szarvasmarhák adatait lehet lekérdezni, amelyek jelenleg a termelő tenyészetében tartózkodnak, vagy ott valaha megfordultak.

A lekérdezés azonosítást követően az alábbi elérhetőségeken érhető el: https://upr.nebih.gov.hu/, vagy https://portal.nebih.gov.hu/enar – áll a közleményben.

MTI