Tájékoztató a borravaló és a felszolgálási díj közötti különbségről, valamint azok adóügyi vonatkozásairól

Szerző: Trademagazin Dátum: 2019. 06. 17. 09:18

A borravaló és a felszolgálási díj értelmezése

A borravaló a vendég által a szolgáltatással való elégedettséggel összefüggésben, önkéntesen adott (jellemzően a fogyasztás értékének kb. 10%-át kitevő) összeg és nem csak a vendéglátóiparra jellemző. Ezzel szemben a felszolgálási díj egy miniszteri rendelet alapján a vendéglátásban a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásért felszámított külön díj (általában a fogyasztás értékének 10-15%-a), amely részét képezi a fizetendő számla összegének. Ugyanakkor a felszolgálási díj megfizetése nem zárja ki, hogy a vendégek azon felül borravalót adjanak a felszolgálóknak.

A borravalóra vonatkozó általános szabályok

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el. Ezzel összhangban a borravaló kezeléséről a munkáltatónak a munkavállalókkal előzetesen meg kell állapodnia. A borravaló kezelése alapvetően meghatározza az adófizetési kötelezettségeket.

A borravaló megjelenési formái és kezelése

A vendégtől kapott borravaló különböző formában jelenhet meg egy vendéglátó üzletben, azonban adóügyi vonatkozásban kiemelt jelentősége van annak, hogy a kapott összeg bekerül-e a szolgáltató pénztárába vagy sem. A borravaló ugyanis főszabályként külön kezelendő és nem része a nyújtott szolgáltatás adóalapjának, az nem képez ÁFA alapot.

A borravaló kezelése szempontjából az alábbi esetek fordulhatnak elő:

  • Készpénzben kapott borravaló közvetlenül a felszolgálónak

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint adómentes bevételnek számít a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. A felszolgáló dönthet úgy, hogy a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizet, amelyről a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában tud adatot szolgáltatni. Ebben az esetben a Tny. tv. 22. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a nyugdíjalap megállapításánál a borravaló 81%-át veszik figyelembe.

  • Készpénzben kapott borravaló elkülönített formában gyűjtve

Amennyiben a felszolgálók a borravalót nem teszik el, hanem elkülönített formában összegyűjtik (pl. borravalós dobozban) és azt a nap végén a munkáltató osztja szét az alkalmazottak között, akkor az Szja tv. alapján nem minősül adómentes bevételnek. Erre tekintettel a szétosztandó borravaló munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles. Ha a szétosztás a munkáltatótól függetlenül történik, vagyis a felszolgálók egymás között felosztják, akkor a borravaló számukra adómentes bevételnek minősül.

  • Készpénzben kapott borravaló a szolgáltató pénztárába

A pénztárba kerülő borravaló a vállalkozás bevételének számít, ezért az abból történő kifizetés a munkabérre vonatkozó adók és járulékok megfizetése mellett lehetséges. Emellett a pénztárba került borravalót bizonylatolási szempontból megfelelő módon kezelni kell, amelyre a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt pénzmozgás bizonylat alkalmas. A borravaló egyéb bevételként pénzmozgás bizonylattal történő rögzítését az online pénztárgépben a fizetést követően haladéktalanul meg kell tenni.

  • Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló a szolgáltató pénztárába

A bankkártyás fizetés útján kapott borravaló mindenképpen bekerül a pénztárba és a vállalkozás bevételét képezi, ezért ebben az esetben is szükséges a pénzmozgás bizonylat alkalmazása. A nyugtán vagy számlán csak a szolgáltatás ellenértékét (borravaló nélkül) kell feltüntetni. Az így kifizetett borravaló a magánszemélyek bérjövedelmeként adó-és járulékköteles.

Amennyiben a borravaló a készpénzes vagy bankkártyás fizetés útján bekerül a szolgáltató pénztárába, akkor annak a kifizetése nem kötelező a munkáltató számára, de egyéb bevételként rögzíteni szükséges.

A felszolgálási díjra vonatkozó szabályozás

A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet alapján a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, amelyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni. A felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (például a szakácsoknak, konyhai kisegítőknek, felszolgálóknak) kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.

A felszolgálási díjra a következő adóügyi szabályok érvényesek:

  • Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.21. alpontja szerint a magánszemély által ilyen címen megszerzett jövedelem adómentes.
  • A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26.§ (7) bekezdése alapján a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, amely után a foglalkoztatónak – a foglalkoztatott helyett – 15% nyugdíjjárulékot kell fizetnie.
  • A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A felszolgálási díj az Áfa tv. 13. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül és a szolgáltatásra egyébként irányadó adómértékkel adózik. A különböző adómérték alá tartozó szolgáltatások felszolgálási díjának összegét az eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztani.
  • A felszolgálási díj járulékalapja a vendéglátásban közreműködőknek kifizetendő, ÁFA nélküli (5% vagy 27%) összeg.
  • A Tny. tv. 22. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a nyugdíjalap megállapításánál a felszolgálási díj 81%-át veszik figyelembe.

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni

A kifizetésre kerülő összeget oly módon kell meghatározni, hogy a felszolgálási díj címén felszámított összegből le kell vonni azokat az adókat és járulékokat, amelyek a vállalkozást terhelik. Ez azt jelenti, hogy a kiszámlázott felszolgálási díj összegét először csökkenteni kell az általános forgalmi adóval, amely az értékesített szolgáltatástól függően lehet 5 vagy 27 százalék. A járulék alapja a számlán feltüntetett felszolgálási díj nettó összegéből “felülről számítva” határozható meg az alábbi példa szerint.

Összes (bruttó) fogyasztás 1 000 Ft
A számlában feltüntetett felszolgálási díj (10%) 100 Ft
Felszolgálási díj ÁFA tartalma 5% 27%
4,76 ≈ 5 Ft 21 Ft
Nettó felszolgálási díj 95 Ft 79 Ft
Járulék alapja, azaz a vendéglátásban közreműködőknek kifizetendő összeg (100-5)/1,15

83 Ft

(100-21)/1,15

69 Ft

Járulék (15%) 12 Ft 10 Ft

 

A felszolgálási díj felosztásának egy lehetséges módja, hogy a vendéglátásban közreműködőknél pontrendszert alkalmaznak, amellyel a ledolgozott munkaidőt súlyozva tovább lehet arányosítani a kifizetésre kerülő összeget.

Egy példa a felszolgálási díj felosztására egy étteremben:

 

Étteremben felosztható felszolgálási díj: 350 000 Ft

 

Dolgozó neve Szervezeti egység Munkakör Ténylegesen ledolgozott óra (egyenlőtlen óra) Szorzószám (pontszám) Szorzószámmal súlyozott óraszám Felosztott felszolgálási díj (Ft)
Üzletvezető Étterem üzletvezető 190 1,4 266 58 517
Üzletvezető h. Étterem üzletvezető h. 160 1,3 208 45 757
Felszolgáló1 Étterem felszolgáló 140 1,1 154 33 878
Felszolgáló2 Étterem felszolgáló 170 1,2 204 44 877
Felszolgáló3 Étterem felszolgáló 160 1,2 192 42 238
Felszolgáló4 Étterem felszolgáló 160 1,1 176 38 718
Konyhafőnök Étterem konyhafőnök 190 1,3 247 54 337
Pultos Étterem felszolgáló 160 0,9 144 31 678
ÖSSZESEN     1 330 9,5 1591 350 000 Ft

 

A számítás menete az üzletvezető esetében:

Szorzószámmal súlyozott óraszám                                       = 190 * 1,4 = 266

Egy szorzószámmal súlyozott óraszámra jutó jutalék           = 350 000/1 591 = 219,99 Ft

Az üzletvezető felszolgálási díja                                            = 219,99 * 266 = 58 517 Ft

A személyenkénti felszolgálási díj havi szinten történő meghatározása a többi munkakörnél is hasonló módon történik.

Kapcsolódó cikkeink