Tájékoztatás az állati melléktermékek összegyűjtésének szabályairól
A 2022-ben elnyert koncessziós pályázat értelmében 2023. július 1-jétől 35 évig a MOL-MOHU felel a magyarországi települési hulladék gyűjtéséért és kezeléséért.

(Fotó: Pixabay)
Az új szabályozás nem érinti a nagylétszámú állattartó telepeket, a vágóhidakat, az élelmiszer-előállítókat, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket. Ezen létesítményeknek a hazai jogszabályok alapján szerződéssel kell rendelkezniük a tevékenységük során képződött, trágyától eltérő állati eredetű melléktermékek (köztük a 3. kategóriájú állati mellékterméknek minősülő élelmiszerhulladékok) elszállítása, valamint ártalmatlanítása érdekében. Ehhez állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval és engedélyezett létesítménnyel kell együttműködniük. Az egyes üzemeltetők (pl. vendéglátóipari egységek) az erre kiadott engedély alapján továbbra is átadhatják a 2. vagy 3. kategóriájú állati mellékterméket (pl. élelmiszerhulladékot) az állatkerti állatok vagy a kedvtelésből tartott állatok (pl. engedélyezett kutyamenhely) részére.
Mi számít állati eredetű mellékterméknek?
Az állati eredetű melléktermékek nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű anyagok. Ezek egyaránt kockázatot jelenthetnek az emberi és az állati egészségre, amennyiben azokat nem kezelik vagy használják fel biztonságos módon.
Az állati melléktermékek közé tartoznak – többek között – az alábbiak:
- Az emberi fogyasztásra levágott állatok minden olyan része, amely nem ehető vagy nem élelmiszerként kerül forgalomba, például: bőr, csontok, szarv, paták, vér, zsír és belsősége
- Állattartó gazdaságban elhullott állatok és kedvtelésből tartott állatok teste
- Az állatok által termelt anyagok, például: trágya, tojáshéj, toll, gyapjú, méhviasz
- Gazdálkodó szervezeteknél keletkezett, korábbi állati eredetű élelmiszerek, mint például: tej, tojás és hús, amelyek valamilyen okból (kereskedelmi, minőségi, termelési hibák stb.) nem alkalmasak emberi fogyasztásra.
További információk a témában: https://portal.nebih.gov.hu/allati-mellektermek/
A köz- és állategészségügyi kockázatok elkerülése érdekében az állati eredetű melléktermékeket a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályok szerint biztonságos, engedélyezett üzemeltetők által, az állategészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelelő módon kell összegyűjteni, elszállítani, feldolgozni és ártalmatlanítani. A fentiek kapcsán az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által engedélyezett szállítók és üzemeltetők részére kell átadniuk a keletkező állati melléktermékeket, tekintettel arra, hogy azokra a koncesszió hatálya nem terjed ki.
Nébih
Kapcsolódó cikkeink
Nébih: továbbra is kiemelten fontos a járványügyi előírások betartása!
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) kapcsán elrendelt hatósági intézkedések…
Tovább olvasom >Lezárult a tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzés: közel két tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból
Március 24. és április 18. között zajlott az idei tavaszi…
Tovább olvasom >Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség miatt korlátozás alatt…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szerbiában terjeszkedik az észak-macedón Stokomak
A macedóniai székhelyű Stokomak diszkontlánc hivatalosan is belépett a szerbiai…
Tovább olvasom >Új formákkal és új külsővel tér vissza a Barilla Al Bronzo az USA-ba
A Barilla bejelentette, hogy az Egyesült Államokban újra kapható lesz…
Tovább olvasom >Terjednek a sötét mintázatok az e-kereskedelemben – és gyakoribb ellenük a hatósági fellépés is
Sürgetés, nyomásgyakorlás, költségek elrejtése vagy „csepegtetése” – egyre gyakrabban alkalmazzák…
Tovább olvasom >