Szüreti szezonnyitó
Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a szüreti szezont augusztus 11-én az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete.
Az 1949 óta működő, 30 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező intézet, az 1600 m2 alapterületű – 4800 hl kapacitású – pincéjében felkészülten várja a friss termést, hogy azt feldolgozva kiváló borok kerülhessenek a palackokba. Ma már bárki élhet annak lehetőségével, hogy megkóstolja a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet díjnyertes borait a nemrégiben nyílt webshop (pteshop.hu) szolgáltatásait használva.
Az ünnepélyes szüretkezdésen Madaras Zoltán, az intézet elnöke kiemelte, hogy jól vizsgáztak a dr. Kozma Pál tudományos főmunkatárs által nemesített fajták, hiszen egy meglehetősen viszontagságos év volt, szélsőséges időjárási rekordokkal. A kutatóintézet létjogosultságát igazolja, ezek a legkorábban szüretelhető fajták egy alkalommal lettek permetezve a fekete rothadás ellen.
Az idei szüretkezdés országos viszonylatban is korainak számít, érdekességként meg kell említenünk, hogy 2020-ban a Kutatóintézetben a szüret épp ezen a napon, augusztus 11-én indult. Az augusztusra prognosztizált, magasabb átlaghőmérséklet miatt érdemes fokozott figyelmet fordítani arra, hogy a savtartalom rohamos csökkenése várható.
Rövid évjáratjellemzés:
A 2021-es év a szentmiklóshegyi termőhelyen az átlagosnál hűvösebb és szárazabb időszakkal indult. A fakadást megelőző hónapok kedvezőtlenül hűvös időjárása és a csapadékhiány miatt a fajták többségénél a fakadás késett a sokéves átlaghoz képest április végére tolódott. A fakadást követően a szőlőtőkék hajtásnövekedése lassú és vontatott volt egészen június elejéig. A hőmérséklet jelentős emelkedése épp a virágzási időszakra esett, amely több fajta esetében gyors elvirágzást és rossz kötődést eredményezett. A júniusi és júliusi hőségnapok, illetve a fokozódó aszály ellenére az intenzív bogyónövekedés szakasza a fajtákra jellemzően haladt, viszonylag gyors fürtzáródást tapasztalhattunk. A súlyos csapadékhiány a légköri aszállyal párosulva főként a fiatal ültetvényeket veszélyeztette. A mentőöv-szerűen érkező néhány csapadékos napnak köszönhetően a bogyók fejlődése és a zsendülés kezdete látványosan behozta a vegetációs periódus elejére jellemző lemaradást. Augusztus első dekádjában már több korai fajta (főként fehérborszőlő fajták és egy pinot noir klón) eléri a technológiai érettséget. A rezisztencianemesítési eredményekből származó fajták közül ilyen a slver, a jázmin és a kozmopoliten, illetve egy régebbi nemesítésű, méltán híres pécsi fajta a zenit.
Kapcsolódó cikkeink
Borszüret az Auchanban: ha október, akkor borvásár
Az Auchan bor- és pezsgőválasztéka a szakboltokkal is felveszi a…
Tovább olvasom >Pesszimisták a magyar borászok
Az időjárási kihívások ellenére a szőlőtermelőknek sikerült több szőlőt leszedni…
Tovább olvasom >Kiváló minőségű az eddig betakarított borszőlő minősége a villányi borvidéken
Átlagos mennyiségű és kiváló minőségű a jellegzetes kékszőlőfajták eddig betakarított…
Tovább olvasom >További cikkeink
Csak a mentes
Februárban ismét a METRO Gasztroakadémia adott otthont az idén 6. alkalommal…
Tovább olvasom >MTÜ: hatvanmillió forintos segítség a Hotel Silvanus helyreállításához
Március elején égett le a térség egyik leglátogatottabb szállodájának, a…
Tovább olvasom >Szakácsolimpia
A négyévente megrendezésre kerülő IKA Culinary Olympics Stuttgartban zajlott le…
Tovább olvasom >