Sztárgázsi, balatoni panorámával – munkaerőhiány és irreális elvárások sújtják a vendéglátást
Tovább súlyosbodik a munkaerőhiány a hazai vendéglátásban – különösen a Balaton térségében –, ahol egyre több étterem- és szálláshely-tulajdonos számol be a szezonális dolgozók megnövekedett, gyakran irreális igényeiről. Az osztrák síparadicsomokból hazatérő munkavállalók nem hajlandók alább adni: legalább annyit akarnak keresni, mint külföldön – sőt, a munka mellé balatoni panorámás szállást, rugalmas munkaidőt, és olykor már masszőrt is elvárnak – írja az Index.
Milliós fizetés, családi szállással
Rácz Jenő Michelin-csillagos séf nemrégiben az Instagramon osztotta meg, milyen feltételekkel keresett nála munkát egy szakácsjelölt az alsóörsi étteremébe: az illető egymillió forintos havi bérigényt támasztott, és olyan szállást kért, ahol hétvégente a családját is elszállásolhatja. A fonyódi Konyhám 365 séfje, Szikra Gabriella szerint teljes a félreértés a jelentkezők fejében: „nem nyaralni jönnek ide, hanem dolgozni”.
„A napi bérigény most 40–50 ezer forint, plusz a szállás – ilyenek régen sem voltak” – mondta. Hozzátette: jól lehet keresni a nyári szezonban, de meg is kell dolgozni érte.
A dolgozó diktál – és nem mindig tud dolgozni
A helyzetet Makkos Péter, a fonyódi Makkos Vendéglő tulajdonosa úgy látja: ma már a munkavállalók mondják meg, mikor és mennyit hajlandóak dolgozni, és azt is, mit nem. Volt, aki Balatonra néző szobát kért a magas bér mellé, és óránkénti cigiszünetet is kikötött. A mesterszakács Németh Tamás szerint „sztárgázsit” egyre többen kérnek, függetlenül attól, hogy tudnak-e egyáltalán hagymát szeletelni vagy bélszínt sütni. „Aki nem tudja irányítani a konyhát, az ne kérjen olyan fizetést, mint egy tapasztalt séf” – mondta.
Nemcsak a szakácsok, de a pincérek és a konyhai kisegítők is egyre extrémebb elvárásokkal érkeznek. A szakemberek szerint a vendéglátós képzésekből frissen kikerülők jelentős része motiválatlan, és alig rendelkezik gyakorlati tapasztalattal.
A szállásadók is megérzik a versenyt
Tóth Gergely, a CE Plaza Hotel tulajdonosa szerint a szezonálisan nyitva tartó vendéglátóhelyeknél különösen szembetűnő a munkaerő-elszívás hatása. Egyes jelentkezők úgy viselkednek, mintha exkluzív nyaralási lehetőséget keresnének – fizetett munkával egybekötve.
Vendégszokások és hőségmenetrend
Mindezek mellé újabban még a vendégek szokásai is átalakulnak. A kánikula miatt egyre kevesebben térnek be az éttermekbe déltől délután négyig: sokan inkább sziesztáznak, vagy egyáltalán nem hagyják el a szállást. Az éttermek így kénytelenek késő délutánra és estére koncentrálni a forgalmukat – miközben már addig is nehéz felhajtani a megfelelő személyzetet.
A balatoni nyár tehát nemcsak a hőségről és a tömegekről szól idén – hanem egyre inkább a munkavállalói elvárások és a munkaadói realitások éles ellentétéről is. Ha a tendencia folytatódik, könnyen előfordulhat, hogy nem a vendégnek kell sorban állnia – hanem a munkaadónak kell könyörögnie egy megbízható, dolgozni is hajlandó emberért.
Kapcsolódó cikkeink
Egyharmad Balatonnak megfelelő öntözővíz-készlet áll rendelkezésre
A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt…
Tovább olvasom >Éder Tamás: „A cél a hatékonyság fokozása, a robotizált és automatizált technológiák elterjesztése”
A hazai élelmiszeripar 2025-ben is a korábbi évek kihívásait görgeti…
Tovább olvasom >Egyre többen választják idén a Balatont Horvátország helyett – de nem dőlhetnek hátra a vendéglátósok
Bár erős forgalommal kecsegtet a 2025-ös nyári szezon a Balatonnál,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megérkezett az OKSZ kommentár a májusi kiskereskedelmi adathoz
A májusi kiskereskedelmi adatok újabb figyelmeztetést hordoznak: a kormányzat által…
Tovább olvasom >MBH gyorselemzés: Csökkent a kiskereskedelem lendülete májusban
A húsvéti költések után lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése májusban:…
Tovább olvasom >K&H Elemzői kommentár: A nagyobb lendületre vár a kiskereskedelem
A május elég rosszul alakult a boltokban, különösen az élelmiszerüzletekben,…
Tovább olvasom >