Szolid növekedést, de sok kockázatot rejt 2015

A 2014. évi folyamatok a szeptemberben gondoltnál számszerűen kissé kedvezőbbnek (de valós tartalmukban nem eltérőnek) látszanak, a 2015. éviek – főleg a növekvő világgazdasági és politikai kockázatokkal, illetve Magyarország romló nemzetközi megítélésével összefüggésben – viszont bizonytalanabbnak tűnnek. A Gazdaságkutató Intézet 2014-re 3,2 százalékos, 2015-re 2 százalékos GDP-növekedést jelez előre.

A világgazdaság, és ezen belül az EU idei növekedése valamivel alacsonyabb a vártnál, a gazdasági várakozások Európa-szerte kissé romlóak. Ugyanakkor az olajárak markáns csökkenése – amiben paradox módon az amerikai–orosz szembenállás fontos tényező – kedvező fejlemény, miközben a gázszállításokkal kapcsolatos bizonytalanság jelentős. Az EU-ban az előző évi stagnálás után 2014-ben 1,3 százalékos, 2015-ben 1,5 százalékos növekedés, az euróövezetben enyhe recesszió után 0,8 százalékos, illetve 1,1 százalékos növekedés valószínű. Ez utóbbinál alig jobb, ráadásul lassuló a teljesítménye Németországnak (2014: 1,3 százalék, 2015: 1,1 százalék). A Fed (USA jegybankja) befejezte a mennyiségi lazítást, de irányadó kamatlábának emelése 2015 közepe előtt nem várható. Az Európai Központi Bank irányadó hitelkamata mindössze 0,05 százalék, ebben 2015-ben nem várható változás. Emellett az EKB a gazdaság élénkítését szolgáló mennyiségi lazításba kezdett, az Európai Bizottság beruházási tervet jelentett be (de ennek konkrét megvalósulása még bizonytalan).

Miközben az EU-ban a gazdasági várakozások az elmúlt fél évben jellemzően enyhén romlóak voltak, Magyarországon – feltehetőleg a választási évtől sem függetlenül – sokéves csúcsuk körül ingadoztak. Novemberben az októberi, igen magas értékéhez képest kissé csökkent a GKI-Erste konjunktúraindex, az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak viszont rosszabbak lettek.

Marad a torzító gazdaságpolitika

A 2015. évi költségvetés jól tükrözi a kormány gazdaságpolitikáját, melynek meghatározó eleme az államháztartási hiány mindenáron való leszorítása a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése az EU-támogatásokhoz való hozzáférés érdekében. Az ennek elérése során alkalmazott eszközrendszer egyúttal azt is jelzi, hogy e cél mindenekelőtt a hatalmi szempontokkal (például tulajdon-átrendezés) összefüggésben értelmezhető.

Az adópolitika nemzetközileg egyedülálló módon a személyi jövedelemadózásban egykulcsos módszert alkalmaz, miközben a vállalati szférában nemcsak az ágazatok között tesz különbséget, de azon belül is mindinkább progresszív adókulcsokat használ (pl. napicikk-kereskedelem, dohány- vagy reklámpiac). Ez súlyosan piactorzító és tisztességtelen versenyt okoz. A kiadási oldalon hiányzik a nagy rendszerek szakmailag megalapozott átalakítása, a kiadáscsökkentés így megszorításként és nem átalakításként hat, súlyos károkat okozva például az oktatásban vagy az egészségügyben.

Szinte stagnálhat a reáljövedelem

2015-ben a 2014. évihez hasonló bruttó béremelkedés várható azzal, hogy a minimálbér feltehetőleg az 1,8 százalékra prognosztizált kormányzati inflációhoz közeli mértékben (legfeljebb 2 százalékkal, vagyis a tavalyi 3,6 százaléknál sokkal kevésbé) emelkedik, miközben az infláció a GKI szerint 0-ról 2 százalékra nő. Így a reálkereset és a reáljövedelem szinte stagnál (1, illetve 0,5 százalékkal emelkedik). A fogyasztás ennél gyorsabban, a tavalyihoz hasonló ütemben, 1-1,5 százalékkal bővül. Ebben szerepe van a devizahitelesek tehercsökkentésének. A lakosság nettó hitel-visszafizető marad.

Az állóeszköz-felhalmozáson belül sem az állami, sem az üzleti szférában nem várható bővülés. Így a 2014. évi 13 százalékos emelkedés után 2015-ben stagnálás várható. Az EU-ból származó támogatások beáramlása 2015-ben már várhatóan csökken. Nagy a kockázata annak, hogy a kormányzat jelentős erőfeszítései ellenére az EU-támogatások 5-8 százaléka, mintegy 400-800 milliárd forint bennragad a rendszerben. Az MNB az alacsony alapkamattal, a növekedési hitelprogrammal és egy, főleg a befagyott kereskedelmi ingatlanok kivásárlására alapított eszközkezelővel („rossz bank”) igyekszik serkenteni a gazdaságot. A belföldi piaci kereslet lanyhasága, a befektetési környezet bizonytalansága – ezen belül az állami beavatkozások, piacátrendezések, államosítások és egyedi jellegű sávos adóztatások mind kiterjedtebbé válása –, a fejlesztések banki szempontból is gyakran kérdéses megtérülése, továbbá a bankrendszer kivéreztetése miatt azonban az általános beruházási és hitelezési hajlandóság szerény. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár.

2015-ben a bel- és külföldi kereslet lanyhulása következtében szinte minden ágazat dinamikája lassul, de visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban kell számítani, az ingatlanszektorban pedig már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.

A kiskereskedelemben a kormányzati szabályozás durván beavatkozik a piaci folyamatokba, de ez – a szándékolttal ellentétesen – várhatóan nem rendezi át lényegesen a piac szerkezetét, miközben rontja az egész ágazat színvonalát, s áremeléseket okoz.

A túlzottdeficit-eljárás réme

A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de négy év után először az import volumenének bővülése meghaladja az exportét. 2015-re a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának bázisban való megjelenése következtében az áru- és szolgáltatásexport, valamint az import volumene is lassul, de az utóbbi erőteljesebben.

Az Európai Bizottság már három értékelésében is jelezte: nincs rendben a magyar adósságpálya, ami a közelmúltban megújított szabályok mellett 3 százalék alatti hiány esetén is a túlzottdeficit-eljárás újraindításához vezethet. Magyarország esetében három év átlagában évi 1 százalékpont körüli adósságráta-csökkenést, illetve a 2016-ig tartó átmeneti időszakban a strukturális hiány megfelelően alacsony szintjét (javulását) kellene elérni. (A szabály szerint Magyarországnak a túlzottdeficit-eljárás lezárását követő három évben, vagyis 2016-ig el kell érnie középtávú költségvetési célját, konkrétan az 1,7 százalékban meghatározott strukturális hiányt.)

Az államadósság csökkenését bemutató és a Költségvetési Tanács által elfogadott adatok 0,9 százalékpontos javulást prognosztizálnak 2015-re. Ez azonban a magyar adósságszabálynak, nem pedig az un. maastrichti adósságnak felel meg, vagyis a devizaadósságot a megelőző év végivel azonos árfolyamon veszik figyelembe. Mivel a GKI árfolyam-prognózisa 2015-re 12 forintos gyengüléssel 320 forint/euró, s az MNB számításai szerint minden 10 forint/euró gyengülés kb. 1,1 százalékponttal növeli az adósságrátát, a tényleges (a nemzetközi szervezetek által figyelt) adósságráta a költségvetési javaslatban foglaltak megvalósulása esetén valójában emelkedik. Emellett az EU november eleji, 2015-re szóló előrejelzése lényegében változatlan és igen magas, 2,8 százalékos strukturális deficitet jelez előre 2015-re, ami 1,2 százalékponttal haladja meg a kormány (1,6 százalékos) célját. Ezért a 2015. tavaszi EU-előrejelzéskor könnyen napirendre kerülhet a túlzottdeficit-eljárás újranyitása, illetve ennek elkerülésére évközi intézkedésekre kerülhet sor.

Az államadósság csökkentéséhez 2015-ben a kincstári tartalék átmeneti leépítésére és a forint jelentős erősödésére lenne szükség. Felettébb kétséges, hogy ez megismételhető. A helyzeten javíthat, ha a magán-nyugdíjpénztárak maradék, mintegy 200 milliárd forintos vagyonának államosítását – mely egyébként ismét a jövő felélését jelentő, a jogbiztonságot durván sértő lépés – legalább ezen összeg államadósság-csökkentésre fordítása követné. A másik a jegybank még fel nem használt, továbbá a devizahitelek kivezetésével összefüggő hatalmas árfolyamnyereségének költségvetésbe fizetése, majd annak államadósság-csökkentésre fordítása lehetne. Ez – az előbbi eszközzel szemben – kifejezetten jogállami és piacgazdasági megoldás lenne.

A jegybank tartja a kamatszínvonalat

A külső egyensúly masszívan aktív, de ennek mértéke 2015-ben csökken. 2014-ben az áruforgalmi egyenleg romlását ellentételezni tudják a fejlesztési célú nettó EU-transzferek, 2015-re viszont az utóbbiak érdemi, 4 milliárd euróról 2 milliárd euróra való csökkenését nem tudja pótolni a külkereskedelmi aktívum visszatérő bővülése. Magyarországon 2014-ben átmenetileg megszűnt az áremelkedés, noha a 2,1 százalékra csökkent alapkamat és az éves átlagban mintegy 3,5 százalékkal gyengülő forint elvileg inflációs hatású. Ezt segítette a világszerte alacsony árdinamika, de meghatározó szerepe az ún. rezsicsökkentés fenntarthatatlan elemeinek van. Az év utolsó hónapjaiban – a különösen alacsony bázis miatt – némi áremelkedés kezdődött, ami a rezsicsökkentés kifutásával és az adóemelések hatására 2015 egészében is tart.

Ugyanakkor a világpiaci energiaárak mérséklődése, sőt zuhanása közepette – bár az energiaszolgáltatók veszteségesek – csökken a kényszer a rezsicsökkentés hosszabb távon gyors korrekciójára, miközben az importárak is kedvezően alakulnak. Így 2015-ben 2 százalék körüli áremelkedés várható. A jegybank a kamatszínvonal tartására törekszik, s ennek érdekében várhatóan elfogadja a forint éves átlagban akár 320 forintig való gyengülését.