Szinte csak az export nő

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 05. 30. 11:33

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben ugyan eddig a külső konjunktúra kissé kedvezőbb volt a vártnál, de a világgazdaságban a szokásosnál is nagyobb a bizonytalanság. Ez a kőolajárat befolyásoló politikai helyzet kiszámíthatatlanságában, a nyersanyagárak alakulásában, az EU egyes országainak szuverén adósságválságában és a japán nukleáris katasztrófa esetleges utóhatásaiban ölt testet. A belföldi kereslet visszaesése véget ért, de itt egyelőre a stagnálás a jellemző. A külső egyensúly tovább javul. Az államháztartás hiánya – az államosított nyugdíjpénztári vagyon nélkül számítva – időarányosan alakul és a zárolásokat is figyelembe véve az előirányzottnak megfelelő lehet.

A magyar gazdaság 2011. első negyedévében még mindig az EU átlagától (2,5 százalék) elmaradva (2,2 százalék) növekedett. A 2009-ben kétszámjegyű visszaesést elszenvedő észt és litván gazdaság 7-8 százalékos dinamikája mellett figyelemre méltó a német (4,8 százalék), az osztrák (4 százalék) és a szlovák (3,6 százalék) fejlődés. A folytatódó görög és portugál visszaesés mellett Romániában már stagnálás volt tapasztalható.

A magyar bővülés szinte kizárólag az exportnak volt köszönhető. Az ipari kivitel 17 százalékos növekedésével szemben a belföldi értékesítés volumene 5 százalékkal csökkent. A kivitel gyorsabban fejlődött, mint 2010-ben, de az első hónapokhoz képest márciusban lassulás volt tapasztalható, s májusban az ipari várakozások is jelentősen romlottak. Ez a következő hónapokra némi lassulást vetít előre. Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés, a bruttó termelés I. negyedévi 7 százalékos csökkenése a magasépítés 2 százalékos és a mélyépítés 14 százalékos mérséklődésének eredője. Különösen az állami és lakossági finanszírozású fejlesztések estek vissza. Az átadott lakások száma több mint egyharmadával csökkent, a kiadott építési engedélyek száma a felére zuhant. Az összességében valószínűleg inkább csak stagnáló szolgáltatások közül a külső kereslethez kötődő turisztikai ágazat növekedésre is képes volt. A magasabb jövedelműek kereslete miatt a belföldi forgalom is emelkedett, de a külföldi vendégéjszakák száma így is gyorsabban nőtt (7 százalék) a belföldieknél (5 százalék). A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben stagnált. A pénzügyi szférában a nemfizető hitelek aránya még tovább nő, ugyanakkor a válságadó (mely sokkal nagyobb, mint más országokban), valamint a jelzálog-hitelezés befagyása erőteljesen fékezi a kilábalást, az aktivitási hajlandóságot. 2011. I. negyedévében a lakossági lakás- és fogyasztási, valamint a vállalati hitelek állománya is csökkent, utóbbiaknál a hitelezési feltételek is szigorodtak. Ehhez a bankok alacsony jövedelmezőségén kívül a külföldi devizaforrások szűkülő és dráguló elérhetősége is hozzájárult.


A kormány gazdaságpolitikája – melynek fontos jellemzője volt a költségvetési mozgástér bővítéséért (a GKI értékelése szerint a további eladósodásért) folytatott küzdelem és a nem szokványosnak nevezett (államosító, populista és alkotmánysértő) gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása – 2011 tavaszán a Széll Kálmán Terv majd a konvergencia-program bejelentésével irányultságában helyes fordulatot vett. A fenntartható egyensúly megteremtése került a fókuszba. Ugyanakkor az új irányvonal szakmailag még mindig kidolgozatlan, az ismertté vált elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus általános költségvetési restrikcióra koncentrálnak. A már bejelentett lépések egy része nagy társadalmi ellenállásba ütközik, miközben fennmaradt a kettős beszéd, nem került sor a gazdaságpolitikai váltás deklarálására, ami önmagában korlátozza annak megvalósíthatóságát.

A fordulat azonban egyelőre így is óvatos bizalmat keltett a külföldi befektetőkben. A tavasszal kissé erősödő forint azonban a magas jegybanki alapkamatnak és a kedvező külső egyensúlynak is köszönhető, míg a május végi gyengülésben az újabb görög (s ezzel euró-) krízisnek volt nagy szerepe. Miközben a megkezdett gazdaságpolitikai váltás következtében a kormány egyensúlyi és finanszírozási céljai 2011-2012-ben, amint arra a magas kamat-felárral sikeres devizakötvény-kibocsátások is utalnak, ha nem is olcsón, de nagyjából elérhetőnek látszanak, az elmúlt év „nem szokványos gazdaságpolitikája” következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje még nem látszik.

Kapcsolódó cikkeink