Szingapúr a világ hatodik kék zónája a Netflix új dokumentumfilmje szerint

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2023. 09. 06. 09:12

Dan Buettner író és felfedező, a Blue Zones tanúsítvány társalapítója a Netflix új dokumentumfilmjében, a Live to 100 című dokumentumfilmben a „kék zónák” listáját Szingapúrral bővítette. A kék zónák olyan helyek, ahol az emberek az átlagosnál tovább élnek, de Buettner Szingapúrt „mérnöki módon megtervezett mesterséges kék zónának” nevezi.

A világon jelenleg öt kék zónát tartunk számon – Szardínia (Olaszország), Okinawa (Japán), Nicoya (Costa Rica), Icaria (Görögország) és Loma Linda (Kalifornia) -, ahol a rendszeres mozgásnak (például a gyaloglásnak) és a teljes értékű növényi alapú étrendnek köszönhetően az itt élők a legtovább élnek.

A legújabb könyvében és Live to 100: Secrets of the Blue Zones (Élj 100 évig: A kék zónák titkai) címen futó új Netflix-dokumentumfilmjében Buettner a listát hatodikként Szingapúrral bővítette. A szigetországban 1960 óta 20 évvel nőtt a várható élettartam, és elérte a 85 évet, ami Buettner szerint a világon a legmagasabb.

A Fortune-nak nyilatkozva Buettner elmondta, hogy a szingapúriak

– Amellett, hogy nagyon elégedettek az életükkel, ők élnek a legtovább és a legegészségesebben.

Könyvében a politikai ösztönzőket és az egészségügyi helyzetet méltatva „kék zóna 2.0” néven említi az országot. Ellentétben az eredeti öt kék zónával, ahol a hosszú élet a történelmi örökségnek, a kultúrának és a hagyományoknak köszönhető, Buettner szerint Szingapúr a városi hubbá válása miatt került fel a listára:

– Ez egy mesterséges kék zóna, tehát a másik öttől eltérően nem organikusan alakult ki. Nyilvánvaló, hogy azt az eredményt hozták, amit létrehozóik szerettek volna velük elérni.

Buettner Szingapúrban többek között olyan irányelvekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel a különböző demográfiai csoportok fizikai aktivitása fenntartható és elérhető, hogy egészséges élelmiszereket vásároljanak. Például a napfénytől védett sétányokat építettek, segítve a lakosokat a napi 10000-20000 lépés megtételében; a magas épületekben lakók a helyi piacokon és közösségi tereken gyűlnek össze; de támogatást élveznek a teljes értékű élelmiszerek és a csökkentett cukortartalmú édesített italok; a kórházak pedig luxushoteleknek néznek ki.

– Egyszerűen olyan helyen élnek, ahol az egészséges ételeket támogatják, az egészségtelen ételeket pedig megadóztatják. Az autóvezetést adó terheli, míg a gyaloglás támogatást kap – mondta Buettner az ABC Newsnak. – Nagyon keményen bánnak a drogokkal. És az a legérdekesebb, hogy ha az idősödő szülőd veled vagy körülbelül 500 méteren belül él, adókedvezményt kapsz, és ez biztosítja, hogy az idős emberekről gondoskodjanak, és ne szoruljanak annyira az idősotthonokra, amelyek nem feltétlenül egészségesek – teszi hozzá a szerző.

Green Queen