Szigor és engedékenység
A 2007-es esztendő legfontosabb adóváltozásai a személyi jövedelemadózás területén elsősorban a megszűnő kedvezményekhez kapcsolódnak. Nem változnak ugyan a személyi jövedelemadó kulcsai, de a 18 százalékos kulccsal adózó sávhatár 1,55 millió forintról 1,7 millió forintra emelkedik. Az e fölötti rész után 36 százalékos adót kell fizetni. A magánszemély adózó 4 százalék különadót köteles fizetni továbbá az évi összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó része után (amely 2007-ben évi 6 millió 748 850 forint).Január elsejétől megszűnt számos személyi jövedelemadó-csökkentő kedvezmény. Nem érvényesíthető ezentúl levonás például a szellemi tevékenységhez, a felnőttképzéshez és a számítógép-beszerzéshez, valamint a lakáscélú hitelekhez kapcsolódó adókedvezmény sem él többé (de ha a hiteltörlesztést valaki 2007. január 1-je előtt megkezdte, a kedvezmény a 2006-ban hatályos feltételekkel számolható el).
Átsoroltak néhány jövedelemtípust is: a nyugdíj és a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék 2007. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Adómentes marad azonban az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása és a nyugdíj-előtakarékossági számláról teljesített nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés is.
Viszont a cafeteria rendszerben természetbeni juttatást nyújtó cégeknél változik az adómentesen adható juttatások egy részénél az összeghatár, az egyre népszerűbb melegétkezési utalvány felső határa 9000 forintról 10 000 forintra nő, a hidegutalvány 5000 forintig adómentes a korábbi 4500-zal szemben. Iskolakezdéshez pedig évente egyszer 20 000 forintig adható támogatás.
Az innováció adóalap-csökkentő lett
A társasági adóban, valamint a társas vállalkozások 4 százalékos, úgynevezett szolidaritási adójában bekövetkező legfontosabb változások a következők.
A szolidaritási adó alapját jelentős lobbitevékenységnek köszönhetően csökkenteni lehet – már a 2006-os elszámolásoknál is – a kutatás-fejlesztésre fordított közvetlen költség összegével, ami jelentős könnyebbséget hoz az innovációt belföldön finanszírozó cégeknek. Szintén a csökkentő tételek számát gyarapítja a visszavásárolt saját részvény, üzletrész, átalakított befektetői részjegy bevonása következtében elszámolt bevételnek a bekerülési értéket meghaladó része. (Mind a szolidaritási adó, mind pedig a társasági adó alapját csökkenteni lehet továbbá a bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyereségével, amennyiben a részesedést az adózó [vagy jogelődje] legalább két évig eszközei között tartotta nyilván az értékesítést megelőzően.)
A társasági adó esetében az elvárt adóalap év végén nyer értelmet, amikor is az adófizetésre kötelezetteknek december 20-ig a megbecsült adóalap után járó kötelezettség 90 százalékát előre be kell fizetniük. Az egyértelműen a költségvetési mérleget javító intézkedés azonban értelmezési pontatlanságok miatt sok vitára ad módot, és a szükségesnél nagyobb adófizetést kényszeríthet ki. A módosító rendelkezés viszont az elvárt adóalap fogalmát tisztázza, valamint az ezt az összeget növelő és csökkentő tételeket bizonyos speciális esetekben, például elemi kár, kedvezményezett átalakulás, vagy éppen eszközátadás esetében. Az elvárt adóalap esetében az összes bevétel az értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek és a rendkívüli bevételeknek az összege.
Könnyítések az elvárt adóalapnál
Az alapvető fogalom pontosítása után nyilvánvalóan az elvárt adóalapot csökkentő tételekben bekövetkező változások a leginkább érdekesek. Elemi kár esetén, ha nincs róla hatósági igazolás, akkor az adóhatósághoz 15 napon belül egy, a cég által kiállított jegyzőkönyvet kell eljuttatni, s ebben az esetben az adózónak nem kell az elvárt adóalapra vonatkozó rendelkezéseket alkalmaznia. Egy másik könnyítés a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozik: az elvárt adóalap meghatározásakor az összes bevételt csökkenti ugyanis a kedvezményezett eszközátruházás esetében az átadónál a jogügylet alapján elszámolt bevétel.
Az általános forgalmi adózás leglényegesebb változása az EU-bővítéshez kapcsolódik, immáron belső országnak számít Románia és Bulgária is, így az átmeneti időszak elszámolását rendezik a megjelent paragrafusok, különös tekintettel az áru kiléptetésére vonatkozó dokumentumok formai követelményeire.
Általánosabb érvényű az áfás számla kiállítását könnyítő szabály: ezentúl a számla kiegyenlítésének módját, valamint a határidejét nem kötelező feltüntetni.
L. M.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Indul a karácsonyi roham a játékpiacon
Kezdetét veszi a hazai játékpiac legforgalmasabb időszaka: a karácsony előtti…
Tovább olvasom >Többutas csomagolások jövője – mire készüljön a kereskedelmi szektor?
Az Európai Parlament 2024. április 24-én jogalkotási állásfoglalást adott ki…
Tovább olvasom >10 éves a magyar Black Friday – az akcióvadászattól a tudatos vásárlásig
A Black Friday Magyarországon 10 év alatt sokat változott: míg…
Tovább olvasom >