Széttagolva, rossz alkupozícióban a sütőipar

Idén várhatóan túllépi a 100 milliárd forintot a sütőipari ágazat bruttó termelési értéke, az élelmiszerpiac 5 százalékát birtokolva. Ezt mintegy 1200 vállalkozás körülbelül 1300 üzeme állítja elő, tehát a termelés továbbra is rendkívül decentralizált. A széttagoltsága rossz alkupozíciót jelent a kereskedelem felé, ami viszont az idei­hez hasonló, magas gabonaárakat hozó években megrostálhatja a mezőnyt.Az elmúlt években újra nőtt a sütőipari termékek fogyasztása, kezdi egy kedvező trenddel a helyzetelemzést Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára. Tavaly a Pékszövetség adatai szerint 94 kilo­gramm volt az egy főre eső érték, ebből 80 kilogramm jutott a kenyérre, 14 kilogramm pedig a péksüteményre.
A kenyéreladásoknak mintegy kétharmadát a hagyományos fehér és félbarna típus jelenti, a házi jellegű kenyér a szövetség becslése szerint 18-25 százalék közötti arányt képvisel, az egyéb, általában magasabbra pozicionált kenyérfélék piaci részaránya 10 százalék alatti.
A 400-450-féle péksütemény között továbbra is a zsemle és a kifli dominál: együttesen az eladásnak közel háromnegyedét jelentik.
Az értékesítésnek mintegy fele az úgynevezett modern bolttípusokban zajlik. A lakóhely közeli kisebb üzletekre jut az eladások negyede, a saját szakbolthálózatok 13-14 százalékos piaci részaránnyal rendelkeznek.

Jövedelmezőség 1 százalék alatt
Bár 2006-ban a kenyér átlagban 5 százalékos árnövekedése alatta maradt az élelmiszerek 7,7 százalékos áremelkedésének, 2007-ben a helyzet megfordulhat. Az idei rossz gabonatermés következtében az ősz folyamán a sütőipar erőteljes áremelésre kényszerült.
Az ágazat jövedelmezősége 1993 óta csökken, tavaly 1 százalékra mérséklődött. Az idei évben a szövetség további romlást prognosztizál.
Werli József szerint ennek több oka is van. A decentralizált beszállítói oldalnak rossz az alkupozíciója a koncentrálódó kereskedelemmel szemben. Hiányzik az ágazat szereplői között a beszállítói együttműködés. A korábbi évek pazarló fogyasztása megszűnt, és a megszorító intézkedések is hatással vannak már az eladásokra. Kedvezőtlen és egysíkú a fogyasztás szerkezete, kevés a hozzá­adott érték a termékek körében, alacsony szintű a marketingmunka.

Saját szakboltok kellenének
Werli József nyugati példákra hivatkozva a saját bolthálózatok kiépítésében látja az egyik kitörési pontot. A megfelelő környezetben, szaktudással felkínált pékáruk közvetlen kapcsolatot jelentenek a fogyasztókkal, és bizonyos mértékig csökkentik a kiszolgáltatottságot a kereskedelmi láncokkal szemben. A szakboltok exkluzív választéka új terméktípusokkal ismerteti meg a vásárlókat, növeli a cég ismertségét, így egyben marketingfunkciókat is ellát.
A további teendők között említi meg Werli József a kenyérfogyasztás szerkezetének részbeni átformálását a biológiailag értékesebb összetételű kenyerek irányába. A szakmai titkár elengedhetetlennek tartja a felvilágosító munka fokozását is a pékáruk elengedhetetlen szerepéről a táplálkozásban.
– Megítélésem szerint a kenyérfogyasztás élénkítése, fogyasztási szerkezetének megváltoztatása egy 5-6 éves program keretében képzelhető el – mondja Werli József. – A cél az, hogy a fogyasztók megismerjék a kenyérfélék egészségmegóvó tulajdonságait, tudatosan keressék a minőségi, jobb beltartalmi értékekkel rendelkező, magasabb rosttartalmú termékeket.