Személyzettel működő frissáru-pultok segítik a helyi szupermarketek növekedését Közép- és Délkelet-Európában

Szerző: Rennack Sebastian Dátum: 2024. 04. 08. 09:06

Az erős nemzetközi verseny ellenére növelik piaci részesedésüket a helyi szupermarketek Közép- és Délkelet-Európában. A vidéki és a városi területek közötti jelentős különbség különösen Lengyelországban és Romániában ad lehetőséget a kisméretű formátumoknak a terjeszkedésre. A személyzettel rendelkező frissárut kínáló pultok fontos szerepet játszanak a tradicionálisabb vásárlók kegyeinek elnyerésében. A diszkontok is korszerűsítik üzletkoncepciójukat és személyzettel működő pultokkal igyekeznek jobban megfelelni a helyi igényeknek.

A Biedronka Lengyelország-szerte 1120 üzletében működtet csemegepultokat

Közép- és Délkelet-Európában a helyi, közeli szupermarketek álltak a kiskereskedelmi ranglista élére. Különösen Lengyelországban és Romániában prosperálnak a kistérségi szolgáltatók a nagy nemzetközi szereplők dominanciája ellenére. E kiskereskedelmi környezetben a fogyasztók erős hagyományorientáltsága teszi lehetővé a helyi szereplők számára, hogy magukat a nemzetközi versenytársak szabványosított megközelítésétől megkülönböztessék. A helyi piacon való megmaradást erősítő egyik elemet a frissáru-kiszolgáló pultok jelentik.

A Világbank statisztikái szerint Lengyelország az EU országai között az ötödik helyen áll a vidéki területeken élő lakosság arányát tekintve, amely 2022-ben az összlakosság 40%-át tette ki szemben az uniós átlag 25%-ával. A GfK Consumer Panel Services lengyelországi adatai azt mutatják, hogy a vidéki területeken a 2023 novemberéig tartó 12 hónapban a vásárlási gyakoriság mintegy 15%-kal volt alacsonyabb, mint országos szinten, míg a kosárméret 24,9%-kal haladta meg az országos átlagot. Úgy tűnik, hogy a vidéki vásárlókra városi társaikkal szemben sokkal inkább jellemző az egy helyen történő családi bevásárlási rutin.

A vásárlóközönséghez való sikeres alkalmazkodás legkiemelkedőbb példája a lengyel Dino élelmiszerüzletlánc. A kiskereskedő az elmúlt évben – rugalmas árfolyamokkal számolva – 29,6%-kal, 5,7 milliárd euróra tudta növelni bevételét. Az elmúlt évek magas, kétszámjegyű növekedési rátáival a Dino a 4. helyre lépett előre a lengyel élelmiszerboltok rangsorában. A vállalat adatai azt mutatják, hogy a 2019 és 2022 közötti átlagos éves árbevétel-növekedési ütem euró alapon elérte a 24,1%-ot. A piacvezető Biedronka a hasonló időszakban átlagosan 12,0%-kal nőtt évente. A 2. helyen álló Lidl euróban számolva évi 12,1%-os bevételnövekedést ért el.

Úgy tűnik, a Dino jól szolgálja a vidéki vásárlókat. A kiskereskedő az egy helyen történő bevásárlási rutint mintegy 5 000 termékből álló választékkal támogatja – ezek 94%-a márkás és többnyire lengyel beszállítóktól származik –, kompakt, szabványosított, közel 400 négyzetméteres eladótéren. Ugyanakkor a Dino főként a nagyvárosokból, így Varsóból, Krakkóból vagy Wrocławból hiányzik.

A Dino sikeréhez a lengyel márkákra való erős összpontosításon kívül a minden üzletben megtalálható, friss termékeket árusító nem önkiszolgáló pultok is hozzájárulnak. A Dinót a csoport saját hústermelő részlege, az Agro-Rydzyna látja el, amely a pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint 2022-ben átszámítva 512 millió eurós nettó árbevételt ért el, ami a Dino kiskereskedelmi forgalmának több mint 9%-át jelenti (az árrés változatlanságát feltételezve). Más lengyel kisboltokban, mint például a Stokrotka, a Lewiatan vagy a Delikatesy Centrum, szintén alapfelszereltség a személyzettel működő kiszolgáló pult.

A lengyel piacvezető Biedronka, amely üzletállományának nagy részét a nagyvárosokon kívül üzemelteti, 2019 végétől hagyományos pultokat kezdett létesíteni üzleteiben. Mint Weronika Gałka, a kiskereskedő nem önkiszolgáló pultokért felelős projektmenedzsere elmondta, március végéig a Biedronka országszerte több mint 3570 helyszínből 1120 üzletben telepített pultokat. A Biedronka friss kategóriákban meglévő szakértelme versenyelőnyt jelenthet a közelgő szlovákiai piacra lépés során is. Lengyelország déli szomszédjában a teljes lakosság 46%-a él vidéki területeken, ami Romániával együtt a legmagasabb arány egész Európában.

A nem önkiszolgáló frissáru-pult szintén alapkoncepció a közeli üzleteket üzemeltető és a helyi szereplő, romániai Profinál. A kiskereskedő az elmúlt öt év alatt az országos élelmiszer-kiskereskedelmi rangsorban a 6. helyről a 3. helyre küzdötte fel magát, és 2022-ben 2,5 milliárd eurós nettó árbevételt ért el. Az euró alapú átlagos éves növekedési üteme (CAGR) 2019 és 2022 között elérte a 16,4%-ot. A piacvezető Lidl ugyanebben az időszakban 22,9%-kal nőtt éves szinten, a második helyen álló Kaufland 9,1%-kal.

A Rewe Group romániai Penny diszkontjai is pultok telepítésével erősítik helyi jelenlétüket. A kiskereskedő nemrég jelentette be, hogy 2029-ig a jelenlegi 200-ról 375-re kívánja növelni a kiszolgáló pultokkal felszerelt üzletek számát. A megközelítés azonban némileg eltér a Dino, a Biedronka vagy a Profi megközelítésétől. A Penny szerint a hagyományos, a pénztár előtt elhelyezett frissáru-pultokat 18 független, regionális hentesüzlet működteti. Ezen kívül a Penny 10 saját hentesüzletet üzemeltet, ami a több mint tíz évvel ezelőtt kísérleti jelleggel bevezetett nagyobb Penny koncepció, a Penny XXL üzletek átalakításának öröksége. Mint a vállalat bejelentette, a hentesüzletek bevezetése nagyobb választékot eredményez a kulcsfontosságú hús és húskészítmények kategóriákban, és lehetőséget biztosít a helyi igényekhez kalibrált termékek kínálására. Bár a Penny a piacvezetők árnyékában a 6. helyen áll az országos élelmiszerkereskedők rangsorában, 2019 és 2022 között euró alapon átlagosan 20,3%-kal tudta éves árbevételét növelni. Csak a Lidl tudott ennél valamivel gyorsabban bővülni, ugyanebben az időszakban 22,9%-os éves növekedési rátával.

Kapcsolódó cikkeink