Szelet, rúd, ízesítés – stabil a bolti eladás

A kolbász és a szalámi kiskereskedelmi forgalma – értékben – együtt növekedett az összes húskészítmény forgalmával 2008. július–2009. júniusban, az előző hasonló időszakhoz képest. Összességében a húskészítmények bolti eladása értékben 6 százalékkal nőtt, egyik évről a másikra, és túllépett a 205 milliárd forinton. A forgalomból 19 százalékkal részesedett a kolbász, ahogyan a korábbi évben is. A szalámi szintén stabil részaránya 12 százalék.Mennyiségben a bolti eladás stabilan meghaladja a 165 ezer tonnát. Itt a kolbász piaci részesedése 17, a szalámié pedig 6 százalék mind a legutóbbi tizenkét hónapban, mind azt megelőzően.
Mindkét szegmens jelentős szerepet játszhat egy bolt választékában, függően a vevőkörtől.
Az árukihelyezés összetett feladat elé állítja a boltvezetőket. Csemegepultban és hűtött, önkiszolgálást lehetővé tevő polcokon kínálják a húskészítményeket, amelyek helye mindig az élelmiszerüzlet forró zónáját jelenti. Ezért optimális megoldásokkal meg lehet nyújtani a vásárlók bolton belül megtett útját.
Tapasztalataink szerint lánconként, boltonként eltérő módon oldják meg a húskészítmények prezentációját. A döntésnél fontos szempont, hogy a vevők egyre inkább kedvelik az önkiszolgálást. Erre a szegmensre – értékben – már 61 százalék jutott a bolti eladásból, ami 2 százalékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban. A másik oldalon, a csemegepult részaránya 41-ről 39 százalékra csökkent.
Célszerű figyelembe venni a különböző készítmények piaci részesedését és a fogyasztás trendjeit.
Önkiszolgáló polcoknál, tapasztalataink szerint, érdemes következetesen tartani a termékek jellege szerinti sorrendet. Például a szalámikat és kolbászokat érdemes egymás mellé kihelyezni. Felülre kívánkozik a szeletelt áru, alulra pedig a rúd formájú és nagyobb kiszerelésű termék a csemegehűtők kialakítása okán, illetve a jól láthatóság érdekében.
Az egyes szegmenseken belül a blokkosítás hierarchiájánál a Nielsen tapasztalatai alapján a következőt ajánlja: kolbásznál is, szaláminál is kiszerelés szerint külön célszerű kihelyezni a szeletest és külön a rudat. Ízesítés alapján is érdemes csoportosítani a választékot.
Figyelmet érdemelnek az árkülönbségek: az önkiszolgálással eladott áru átlagosan közel egyharmaddal drágább, mint a kimért. Kimérve a mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagár, egy kilogramm húskészítménynél, sertésből a tavaly május–júniusi 1 119 forint után idén az ötödik-hatodik hónapban 1 224 forint.
Ugyanakkor önkiszolgálásban a mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagár egy év alatt 1 485-ről 1 614 forintra emelkedett.
Egy-egy üzlet vagy lánc vevőkörétől függően ajánlható, hogy a termék csomagolása vagy akár az eladáshelyi kommunikáció felhívja a vevők figyelmét a különböző variánsokra.
Érdemes tekintettel lenni a beszerzési helyek változására. Összességében tovább koncentrálódott a húskészítmények kiskereskedelme. A hipermarketre változatlanul 32 százalék jut a mennyiségi eladásból, 2008. július–2009. júniusban. A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401–2 500 négyzetméteres szegmens mutatója viszont 31-ről 33 százalékra emelkedett. Ugyanakkor 1-1 százalékponttal csökkent az 51–200 négyzetméteres, valamint az 50 négyzetméteres és kisebb üzletek részaránya; 6, illetve 17 százalékra.
Farkas Monika, a Nielsen ügyfélkapcsolati csoportvezetője
Ungi Zsófia, a Nielsen kategóriamenedzsment tanácsadója

Szalámi és kolbász mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára, forint/kilogramm
Szegmens 2007. május–június 2008. május–június 2009. május–június
Szalámi 2 554 2 559 2 919
Kolbász 1 373 1 358 1 500
Forrás: Nielsen