Szélesítenék a Széchenyi Kártya lehetőségeit
A vállalkozók igénylik, hogy az államilag támogatott Széchenyi Kártya forgóeszköz hitelkonstrukció megmaradjon, és újabb lehetőségek kapcsolódjanak hozzá – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára.
A VOSZ valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az ország 18 megyeszékhelyén szervezett közös fórumot a Széchenyi Kártya jövőjéről, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetéről, lehetőségeiről.
Dávid Ferenc szerint a vállalkozók szeretnék, ha az állam továbbra is kamat- és garanciadíj-támogatást adna a Széchenyi Kártyához, amely már bebizonyította, hogy képes rövid idő alatt segíteni a vállalkozások pénzügyi helyzetén ingatlanjelzálog és tárgyi fedezet nélkül is.
Krisán László, a Széchenyi Kártyát működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy jelenleg a kkv-k támogatását végző intézményi háttér rendkívül szétburjánzó, strukturálatlan. Elemei párhuzamosan, egymást kioltóan működnek, a források szétaprózódtak, aminek köszönhetően a vállalkozásfejlesztési rendszer nem hatékony. Példaként említette, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv 53 szerződött ügynökön át 2007-ben 395, 2008-ban pedig 261 vállalkozás tevékenységét hitelezte.
A Mikrohitel és a Mikrohitel Plusz program három év alatt mindössze 2 milliárd forintot folyósított 381 vállalkozás számára. Az uniós Jeremie forrás 200 milliárd forintjából mikrohitelből csupán 7 milliárdot sikerült kihelyezni. Ezzel szemben Széchenyi Kártyához 2010-re 125 ezren jutottak, a kihelyezett hitelkeret pedig meghaladta a 730 milliárd forintot. A felsorolt adatok bizonyítják, hogy a különböző konstrukciók jóval kevesebb vállalkozást tudtak elérni, mint a Széchenyi Kártya – tette hozzá Krisán László.
A KA-VOSZ vezérigazgatója szerint egyszerűsíteni kell a vállalkozások támogatását is, és erre a Széchenyi Kártya intézményrendszer alkalmas lenne. Krisán László elmondta, hogy a vállalkozói igényekhez igazodva célszerű lenne a Széchenyi Kártyához kötődő megbízható cégek számára bevezetni a folyószámlahitelt kiegészítő beruházási hitelt is, amely az elképzelések szerint 50 millió forintig biztosítana pénzügyi támogatást a vállalkozásoknak, legfeljebb 5-10 éves futamidőre. A új hitelkonstrukció szakmai előkészítése már megtörtént.
A KA-VOSZ vezérigazgatója szerint a vállalkozások által elnyert európai uniós támogatások előfinanszírozásához is segítséget kellene nyújtania az államnak, mert jelenleg a magyar kisvállalkozások még nem tudják megelőlegezni az elnyert támogatást, sőt az önerő előteremtése is nehézséget okoz. Ehhez is segítséget tudna nyújtani a kamara és a VOSZ területi intézményrendszere – hangsúlyozta Krisán László – írja a Piac és Profit.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >Áttörést ért el a DairyX a tejmentes kazein előállításával
Jelentős előrelépést tett az izraeli DairyX Foods start-up a tejmentes…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával küzd a brit Co-op 40 millió fontnyi vesztesége ellen
A brit Co-op szupermarketlánc mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz a tolvajok…
Tovább olvasom >