Széles körben érinti a hazai vállalkozásokat az ESG törvény
A 2024 január 1-től hatályos hazai ESG törvény nagy hatással lesz a hazai vállalkozások életére. Aki időben lép az előnyhöz juthat, aki elkésik az hatalmas hátrányba kerül. Számos új betűszót kell megtanulni a vállalatvezetőknek, hogy ne egy fontos tárgyaláson hallják ezeket először.
Idén hatályba lépett az Európai Unió CSRD rendeletéhez igazodó hazai ESG törvény (a vállalati fenntarthatóság legfőbb szabályozása, ami az E környezeti, S társadalmi és G vállalatvezetési irányelveket fogalmazza meg). A hatályos rendelet már 2024-ben is komoly feladatot jelenthet direktben a tőzsdén jegyzett, vagy a pénzügyi területen tevékenykedő nagyvállalatok számára. Illetve indirekten a szabályozás által közvetlenül érintett cégek KKV beszállítóinak.
A magyar jogalkotó, az Uniós rendeletekkel egységben ESG jelentéstételi kötelezettséget ír elő, új, bővebb, transzparensebb formában azoknak a pénzügyi és közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak a 2024-es üzleti évre, amelyek 500 fő felett foglalkoztatnak, illetve a mérlegfőösszegük eléri, vagy meghaladja a 10 milliárd forintot és legalább 20 milliárd árbevétellel rendelkeznek. Az imént felsorolt három paraméterből kettőnek az elérése szükséges ahhoz, hogy teljesüljön a jelentéstételi kötelezettség. A közérdeklődés pedig azt takarja, hogy a cég tőzsdén jegyzett, szabadon kereskedhető legyen vagy pénzintézetként tevékenykedjen.
A 2024-es érintetti kör pedig elsőre nehezen meghatározható, hiszen a határon túlnyúló cégcsoport szintjén kell vizsgálni a vállalatokat. Így a számuk az első CSRD jelentéstételnél hazánkban több száz céget jelenthet, viszont ennek jelentős része nem itthon készíti el a jelentését, hanem a csoport szinten elkészített riportba konszolidálják a magyar számokat is. Azon cégek száma, akik magyar központtal rendelkeznek és jelentéstételre kötelezettek, csak pár tucat.
Ez alapján hátra is dőlhetne a hazánk fél milliós cégdarabszámának több mint 99%-a, de az ESG törvény indirekt hatása ettől jóval kiterjedtebb. Hiszen a CSRD hatálya alatti nagyvállalatok az idei évtől a teljes ellátási láncukra kiterjedő vizsgálatot és mérést kötelesek elvégezni. Vagyis nem csupán a saját károsanyag kibocsátásukat kell mérniük, hanem a beszállítójukét is, illetve felügyelniük kell a termék utóéletét. Ez az úgynevezett SCOPE 3 vizsgálat jelentős hatással lesz a hazai KKV-kra is.
„Számos multi cég szólítja majd fel idén egy tender kapcsán, vagy a normál együttműködés során a beszállítóját és kéri be többek között az éves CO2 egyenérték kibocsátását. Ez az adatszolgáltatás pedig igen időigényes és komplikált feladat. Ennek hiányában a cég komoly versenyhátrányba kerülhet, akár ki is szorulhat a kulcs vevőétől egy nemzetközi vagy hazai vetélytársával szemben”
– mondta Ferenczi Gergely, az OPTEN céginformációs üzletág igazgatója.
Viszont, aki időben lép és látványos lépéseket tesz az ESG működés felé, az számos előnyre is számíthat. A banki finanszírozás során előnyösebb, olcsóbb konstrukciót találhat, de hatással lehet a cég operatív költségeinek az optimalizálására, vagy éppen sales-marketing, HR előnyök származhatnak belőle. Több kutatás is egyértelműen igazolja vissza azt, hogy a már munkába állt Z-generáció tagjai az első munkahelyük kiválasztásánál egyértelműen preferálják azokat a cégeket, amelyek a zöld- és társadalmi értékekre érzékenyek és aktívan tesznek a klímacélok eléréséért.
„Így a késlekedés vagy lassú reagálás idővel árbevétel vesztést és profit csökkenést jelenthet. Az ESG törvény pedig évről évre csak egyre több céget érint majd közvetlenül, így a direkt és indirekt hatása turbulens lesz a vállalatok között.”
– összegezte Ferenczi Gergely.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: Lassú emelkedés kezdődhet a kkv-knál
Szerény, de már a várható inflációt meghaladó pénzügyi eredményekre számítanak…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >Digitális felzárkózás helyett visszarendeződés
A Digiméter 2020, 2021 és 2022 után immár negyedik alkalommal…
Tovább olvasom >További cikkeink
BH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >GVH: Indokolt a versenytörvény egyes módosításainak halasztása
A Gazdaság Versenyhivatal (GVH) egyetért a versenytörvény egyes tervezett módosításainak…
Tovább olvasom >Ezekből a RevoCupokból ihatunk idén
Több mint 400 mű érkezett a VÍZió nevű grafikai pályázatra,…
Tovább olvasom >