Szégyenlista az enyveskezű alkalmazottakról
Csak olyan személyek kerülhetnének rá, akik súlyos bűncselekményt követtek el vagy sorozatos szabálysértéseket, és ügyükben lezárult az eljárás illetve a nyomozás.
Magyarországon csaknem 100 milliárd forintnyi áru tűnik el
évente a kereskedelemben. Egy részét a vevők, a másikat dolgozók viszik el. A
kereskedelmi szövetség a banki feketelisták hatására Az ötletet részben a banki
feketelisták adták. Az az Országos Kereskedelmi Szövetség azt javasolja hozzanak létre egy adatbázist,
amelyet akár a munkaerő-felvételnél is használhatnák, mivel vannak olyan
bűnözők, akik kifejezetten azért lépnek be egy kereskedelmi céghez, hogy
lopjanak onnan.
A törvények szerint az ágazat munkáltatói nem
adhatják-vehetik egymás között a dolgozók személyes adatait, ezért Péterfalvi
Attila adatvédelmi biztos inkább azt javasolja, hogy bizonyos kereskedelmi
munkakörök betöltését kössék erkölcsi bizonyítványhoz, és ezt rögzítsék esetleg
törvényben is.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >