Százötven milliárdot is fehéredhetett a gazdaság az online pénztárgépek miatt
A jegybank elemzőinek számítása szerint az online pénztárgépek fehéredési hatása 2014-ben elérhette akár a 150 milliárd forintot is – írja a portfolio.hu.
Az MNB szakértői a 2016-os költségvetésről megjelent elemzésükben annak is utánajártak, hogy milyen fehéredési hatások voltak megfigyelhetők az általános forgalmi adóban a kormány intézkedései következtében.
Már az elején kiemelik, hogy 2014-ben az áfából származó költségvetési bevétel jelentősen meghaladta a 2013. évi bázist és az elemzői várakozásokat is. Az első hat hónapban 7 százalékkal, addig a másodikban 16 százalékkal realizált több nettó áfa bevételt pénzforgalmi szemléletben a költségvetés, mint egy évvel korábban.
A jegybank szakértői szerint ebben a növekedésben érdemi szerepe volt az online pénztárgépeknek, mivel:
– az áfafizetési kötelezettségeket közvetlenül nem érintette más intézkedés és
– a bevételnövekedés is a második félévben volt jelentős, ahogyan futott fel a bekötött pénztárgépek száma (2014 augusztusára haladta meg a gépek száma a 170 ezret).
Az áfabevételek (eredményszemléletben) tavaly 318 milliárd forinttal 3011 milliárd forintra emelkedtek, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A jegybanki szakértők becslése szerint az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó adólap tavaly 3 százalékkal bővült.
Korábban többször is volt már példa ilyen mértékű eltérésre az adóalap és az adóbevétel változása között (lásd az alábbi ábrán), ám azok minden esetben egy jelentős áfa(kulcs)emelést követően alakultak ki: 2007-ben a 2006. szeptemberi áfaemelés áthúzódó hatása miatt, hasonló történt a 2009. júliusi kulcsemelés után, mint ahogyan 2012-ben is.
A becsült adóalap és az áfabevétel közötti növekedéskülönbség hatására az implicit adókulcs (az adóbevétel és a becsült adóalap hányadosa) egy év alatt 16,1 százalékról 17,5 százalékra emelkedett – mutatnak rá a szakértők. A nem regisztrált gazdaságra vonatkozó KSH-s becslés a fogyasztási és beruházási adatokon keresztül már eddig is szerepelt a becsült adóalapban, így az implicit adókulcs emelkedése utalhat a gazdaság fehéredésére.
Az MNB közgazdászai azonban fontosnak tartják megjegyezni, hogy a fehéredésen túl több más tényező (pl. a fogyasztás szerkezetének megváltozása, becslési hiba, stb.) is hozzájárulhat a mutató emelkedéséhez, így az ilyen típusú becsléseket viszonylag nagy bizonytalanság övezi. (portfolio.hu)
Kapcsolódó cikkeink
GKI: Miért érdemes az MNB-nek magas kamattal küzdeni az infláció ellen?
A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése, s az idén várható…
Tovább olvasom >PwC Global Top 100: Nagyot esett a 100 legnagyobb vállalat piaci tőkeértéke
Európa az egyetlen régió, amely növelni tudta részesedését az elmúlt…
Tovább olvasom >Kijöttek az áprilisi adatok: mennyire reális ez alapján, hogy teljesül az MNB inflációs terve?
A KSH gyorstájékoztatója alapján az éves áremelkedés mértéke áprilisban pontosan…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: áprilisban 12,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma
2023. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett…
Tovább olvasom >Suppan: a mélyponton túl lehet a kiskereskedelmi szektor
Áprilisban a várakozásoktól elmaradva a nyers adatok szerint 13,6%-kal, míg…
Tovább olvasom >K&H: Nehezen bírják a kétszámjegyű inflációt a vállalatok
Megviseli a nagyvállalatokat a 20 százalék feletti infláció, 10-ből 9…
Tovább olvasom >