Századvég: a kkv-k digitalizációja versenyképességi tényező
A digitális technológia vállalati integráltságának hiánya a hazai kkv-k versenyképességének egyik fontos korlátja. A magyar kis- és közepes vállalkozások közül jobbára csak a nagy termelési láncokba bekapcsolódni képes cégek törekszenek digitalizáltságuk erősítésére – derül ki a Századvég Gazdaságkutató által készített és pénteken nyilvánosságra hozott kutatásból.
A kutató hivatkozik az EU országok digitális felkészültségének összehasonlítására alkalmas Digital Economy and Society Index (DESI) múlt évi jelentésére, amely szerint Magyarország éppen a digitális technológiák hazai kkv-k általi integráltsága terén mutatja a legnagyobb lemaradást uniós összevetésben: a 26., azaz utolsó előtti helyet foglalja el az európai uniós tagországok sorában. A „Digitális technológiák integráltsága” dimenzió egyes összetevőinek elemzéséből jól látszik, hogy a magyar kkv-k még nem ismerték fel a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ami mind a vállalkozások, mind pedig a nemzetgazdaság szintjén hatékonysági, versenyképességi hátrányt jelent.
Az ebben a témában készült egyik legfrissebb, a McKinsey nevű kutató- és elemzőcég által készített felmérését is felidézi a Századvég, amely szerint Magyarországon a munkatevékenységek 49 százaléka lenne automatizálható, ami megegyezik a világátlaggal, de meghaladja az Európai Unió átlagát, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy Magyarországon jelentősen magasabb a jól automatizálható gazdasági szektorok – autóipar, feldolgozóipar -, illetve tevékenységek részaránya.
A Századvég véleménye szerint a kkv-k digitális felkészültségének hiányát jelző mutatók elfedik azt a tényt, hogy az innovatív digitalizációs megoldások egyes ágazatokban már ma is megállíthatatlanul terjednek, más szektorokban kisebb mértékben ugyan, de szintén megjelentek. A Századvég kutatása megerősítette, hogy az energetikai szektorban, járműiparban és a pénzügyi szektorban működő hazai – és főként a nemzetközi – nagyvállalatok a globális trendekkel összhangban jelentős erőforrásokat fordítanak alap- és kiegészítő tevékenységeik digitális átalakítására. A mindennapi munkavégzésben jelentős szerepet játszanak az informatikai ismeretek, valamint digitális kompetenciák, magas a digitális jellegű tevékenységek súlya és a digitális fejlesztések/beruházások aránya. Az érintett vállalkozások által előállított hozzáadott értéknek is számottevő eleme digitális tartalmú – összegezte kutatásának eredményét a Századvég.
Ugyanakkor ez a kutatás is rávilágított arra, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások közül jobbára csak a nagy termelési értékláncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát, az ebből a körből kimaradók továbbra is alulteljesítenek a digitális technológiák adaptálásában. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Digitális felzárkózás helyett visszarendeződés
A Digiméter 2020, 2021 és 2022 után immár negyedik alkalommal…
Tovább olvasom >Dübörög a digitalizáció a patikákban
A digitális kor hajnalán a patikák világa is átalakulóban van.…
Tovább olvasom >Száguldó vonaton a szépségápolás
Az FMCG-szektoron belül a szépségápolás az egyik leggyorsabban fejlődő piac,…
Tovább olvasom >További cikkeink
„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Idén 5500 új munkahelyet hoz létre az ALDI az Egyesült Királyságban
A brit ALDI 5500 új munkahelyet hoz létre 2024-ben folytatott…
Tovább olvasom >Merre tovább Student Design?
A SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás adott otthont a POPAI nemzetközi…
Tovább olvasom >