Századvég: a járvány sem hozott érdemi áttörést a legkisebb cégek digitalizáltságában
A magyar vállalkozások döntő többségét kitevő, 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások még a kis- és közepes vállalkozásoknál is kevésbé veszik igénybe a digitális szolgáltatásokat. A Századvég friss kutatása szerint a járvány idején nem változtak jelentősen a legkisebb vállalkozások szokásai és attitűdje, ami mind a vállalkozások, mind pedig a nemzetgazdaság szintjén hatékonysági, versenyképességi hátrányt jelent.
A Századvég Gazdaságkutató MTI-nek küldött közleményében felidézik: az intézet 2021 márciusban országosan reprezentatív kutatást végzett a mikrovállalkozások körében. A kutatás egyrészt igazolta azt a hipotézist, hogy a kkv-kra jellemzőnél is alacsonyabbak a digitális eszközökkel való ellátottság és használat , másrészt pedig a járvány nem hozott áttörést a digitális használati szokásaikban.
A megkérdezettek körében az okostelefon a legelterjedtebb digitális eszköz (83,5 százalék). A vállalkozások háromnegyede (75,2 százaléka) rendelkezik laptoppal, több mint kétharmada asztali számítógéppel (67,4 százalék), és hasonló a multifunkciós nyomtatóval rendelkező vállalkozások aránya is. Rendkívül alacsony (15,6 százalék) viszont a saját központi informatikai infrastruktúrával rendelkező mikrovállalkozások aránya, illetve elenyésző az innovatív megoldások (drónok, 3D nyomtatók, Ipar 4.0 megoldások) alkalmazása.
A kutatás szerint vezetékes szélessávú internet-előfizetéssel a mikrovállalkozások 78,1 százaléka rendelkezik, az előfizetések mindössze 0,7 százaléka köttetett a járvány idején. A vezetékes internet-hozzáférés hiányát elsősorban a mobilinternet használatával (42,7 százalék), a céges helyett lakossági előfizetés használatával (27,7 százalék), illetve az internethasználat iránti igény hiányával (22,5 százalék) magyarázzák az érintettek.
A mikrovállalkozások 81,2 százaléka rendelkezik mobilinternet-előfizetéssel; a mobilinternetet nem használók az előfizetés hiányát elsősorban azzal magyarázzák, hogy a vállalkozás rendelkezik vezetékes szélessávú internet-előfizetéssel (39,6 százalék), vagy egyáltalán nincs szükségük internetre (33,6 százalék).
A kutatásból az is kiderült: digitális megoldásokat, szoftvereket és alkalmazásokat az érintett vállalkozói körben meglehetősen kevesen vesznek igénybe. Kivételt az e-számla kibocsátására alkalmas programok, valamint a tárhely szolgáltatások jelentik: előbbit a vállalkozások 60,3 százaléka, utóbbit 41,3 százaléka használja. Önálló webshopot, távmunka platformot, saját applikációt vagy CRM rendszert mindössze a megkérdezett mikrovállalkozások 3-7 százaléka működtet.
A járvány idején szignifikáns mértékben (13,1 százalékkal) az e-számla kibocsátására alkalmas programok használata nőtt, ami aligha független attól, hogy 2021 januárjától a NAV kiterjesztette a számlaadásról szóló adatszolgáltatási kötelezettséget. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások közül az érintett vállalkozások leggyakrabban az adó- és járulékbevallást intézik online (75,6 százalék). Szintén jelentősnek mondható a különböző eBEV-szolgáltatások és a Cégkapu szolgáltatás használata is (mindkettő 68 százalék).
A mikrovállalkozások többsége már a járvány előtt is használta a legjellemzőbb online pénzügyi szolgáltatásokat: internetes átutalást a vállalkozások 88,1 százaléka kezdeményezett már, azonnali átutalást pedig 81,6 százalék. Az érintettek több mint kétharmada bankszámláit online vezeti, és több mint felük (58,3 százalék) banki applikációt is használ pénzügyei intézésére.
A Századvég szerint a kutatási eredményekből látszik, hogy a magyar kis- és középvállalkozások még nem ismerték fel a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Így a vállalkozásfejlesztési, illetve digitalizációs szakpolitika számára jelentős mozgástér mutatkozik olyan programok kidolgozására, amelyek alkalmasak a hazai mikrovállalkozások (és a hasonló mutatókkal rendelkező kkv-k) digitalizációval kapcsolatos attitűdjeinek megváltoztatására, illetve a digitális technológiák adaptációjának érdemi ösztönzésére. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Digitális formában is elérhetővé válik a SZÉP-kártya 2025-től
2025. szeptember 1-jétől jelentős változás lép életbe a SZÉP-kártya felhasználásában:…
Tovább olvasom >Az állam megteheti, hogy digitalizál, kérdés, hogy miként fogjon hozzá
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok…
Tovább olvasom >Kiberbiztonság = üzleti érdek
A digitalizáció mindennapjaink szerves részévé vált, ám a technológiai fejlődés…
Tovább olvasom >További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >