Száz éves a szolnoki Tünde cukrászda

A mai Tünde cukrászda százéves történetének és vele együtt a város elmúlt egy évszázadának jellegzetes dokumentumait, eszközeit, illetve viseleteit eleveníti fel egy tárlat, amely jövő év február 6-ig látható a szolnoki Damjanich János Múzeumban.

A múzeum időszaki kiállítótermében minap nyílt tárlat sajátos időutazásra hívja a látogatókat, hiszen a Tisza-parti megyeszékhely legnagyobb múltú, ma is működő cukrászdájának kereken 100 esztendős történetét mutatja be az érdeklődőknek – tájékoztatta az MTI-t a kiállítás egyik rendezője.

Gulyás Katalin szerint a hajdan a Kádár-család nevével fémjelzett, ma Tündeként ismert létesítmény sorsa összeforrt Szolnok elmúlt egy évszázadával. Éppen ezért a cukrászda mellett a városnak és az itt élő iparosoknak a felvillantott korszakokra jellemző dokumentumaiból, eszközeiből, illetve viseleteiből is válogat a család-, ipar- és helytörténeti tárlat.

A közszemlére tett – részben a múzeum saját gyűjteményéből származó, részben a kiállítást megelőző felhívás nyomán szolnoki magánemberek által felajánlott – anyagot négy korszakra osztották. A tárlat fizikailag is elkülönülő, az 1910-es, 1930-as, 1970-es és 1990-es éveket felidéző részei „nosztalgiát ébresztő, hű lenyomatai az említett évtizedeknek” a múzeológus szerint. Az e tematikán belül felsorakoztatott fotókból és írásos emlékekből egyebek mellett kiderül: a kunszentmártoni születésű Kádár Kálmán 1890-ben alapította meg később híressé vált üzletét Szolnok szívében, a Szapáry utca elején, egy eklektikus lakóház utcafrontján.

Az időközben befutott cukrász 1911-12-ben a Jánszky–Szivessy fővárosi építészpáros tervei alapján, az akkor fénykorát élő szecessziós stílusban alakíttatta át az épületet, amely – mással össze nem téveszthető grafittódíszes homlokzatával, padlásablakait koronázó, jellegzetes tetőkialakításával – mindmáig az utca és a megyeszékhely egyik ékköve.

A cukrászda nívója is illett az épület maradandó szépségéhez, hiszen a kor hagyományos édességei mellett már kezdetben is hírnevet szerzett a „Kádárnak” a Zúzmara néven szabadalmaztatott, csomagolt csokoládéfagylalt, amely a jégkrémek egyik ősének is tekinthető. Később a dinasztia következő képviselője, az évekig Párizsban élő ifjabb Kádár Kálmán váltotta fel itt a Franciaországban akkor divatos gyümölcszselés édességekkel a hagyományos vajkrémes bécsi receptúrákat – mondta el Gulyás Katalin, aki szerint a vállalkozás tulajdonosai és ugyancsak elismert vezető cukrászuk, Hegedűs László egyaránt nyitott, újító szellemiségű mesterei voltak szakmájuknak.

Noha mindez ma már csak emlék, az épület és az államosítást követően Tünde névre keresztelt cukrászda a történelem viharait is túlélve áll és működik tovább napjainkban is – hangsúlyozta a címében a sokak számára ugyancsak Szolnokhoz köthető süteményt, a habos islert, valamint a cukrászda, illetve a város építészetének közös vonásaira utaló sarokházat megjelenítő tárlat rendezője. (MTI)