Számos szakmai szervezet tiltakozik a plázastop ellen

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tiltakozik a tervezett plázastop ellen, amely szerintük az építőipar teljes összeomlásához vezetne.

Az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Az építőipar árbevétele soha nem látott mélységekbe esett vissza, a 2011. júliusi KSH adatok szerint az építőipari termelés volumene 15,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez annyit jelent, hogy az építőipari termelése csökkenése továbbra is gyorsul, ami nagy hatással van a hazai GDP-re is.

A kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mall-ok 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.

Az IFK, MBSZ, és a MGYOSZ a moratórium mellőzését szorgalmazza, mivel egy átmeneti időszak bevezetése felmérhetetlen károkat okozna a nemzetgazdaságnak, különösen az építőiparnak, a foglalkoztatottságnak és a belső fogyasztásnak.

A javaslatban szereplő rendkívül alacsony 400, illetve 800 négyzetméter helyett az egyesületek Budapesten legalább 10 000 négyzetméter, vidéken pedig legalább 5 000 négyzetméter vagy e felett húznák meg a mérethatárt, mivel a fenntarthatósági szempontok csak ekkora terjedelmű létesítményeknél válnak valós szemponttá.

A törvénytervezet nem tesz különbséget a tisztán kereskedelmi, és a vegyes funkciójú ingatlanfejlesztések között. Ily módon az összes lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz, blokkolná a törvény. Ez az építőipar teljes csődjéhez vezethet, ezért a szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a vegyes-hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá.

Egy módosító indítvány a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület álláspontja ezzel szemben az, hogy bizonyos mértékű bővítés nincs hatással a fenntarthatóságra. Kezdeményezik, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát – írja a Világgazdaság Online.