Szalámi a kiöregedett szürkemarhákból

Saját termékkel rukkolt elő a Körös-Maros Nemzeti Park. Szalámit gyártatnak a magyar szürkemarhákból, természetesen csak a feleslegessé vált, vagy kiöregedett állományból.

Három magyarországi nemzeti park – a Fertő-Hansági, a Kiskunsági és a Körös-Maros -, valamint egy apaji magángazdálkodó fogott össze annak érdekében, hogy a magyar szürkemarha húsából szalámi készülhessen. "A próbagyártás a Bács-Kiskun megyei Dömsödön zajlott, ahol egyelőre kéttonnányi szalámi készült. A vásárlói fogadtatástól, a piac igényeitől függ, hogy a későbbiekben milyen ütemben és mennyi szalámi készül majd" – mondta Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója.
Az, hogy megkezdődött az ősi magyar szarvasmarhák élelmiszer-ipari feldolgozása, korántsem jelenti, hogy az elkövetkező években ugrásszerűen megnő majd az állatállomány a nemzeti parkban. Itt ugyanis nem a piaci szempont a meghatározó. Csupán arról van szó, hogy a kiöregedő állományt, illetve a négy-öt éves tinókat értékesítik ilyen módon.
"A KMNP területén 1994 óta vannak szürkemarhák. Akkor mindössze tizennégy volt, de ma már a folyamatos létszámnövelésnek és a genetikai állomány javításának köszönhetően számuk megközelíti az ezernégyszázat. Mostanra értük el tehát azt a szintet, amikor a legeltetéssel a park területeit megfelelően karban tudjuk tartani, ugyanakkor értékesítésre is jut az állatokból" – hangsúlyozta Tirják László.
A kétféle ízesítésben – csípős és csemege – piacra dobott szalámi nem rendelkezik ugyan bio minősítéssel, de az alapanyagul szolgáló állatokat ökológiai körülmények között tartják, tehát húsuk nagyon egészséges. A szalámik készítésénél kizárólag fűszereket használnak, adalékanyagokat nem. A tartósítás füstöléssel történik. A készítmény egy része Békéscsabára került, a többit az ország más részein értékesítik. Ami az árakat illeti, azok alig magasabbak a hasonló, de nem ökológiai gazdálkodásból származó szalámifélék árainál – írja az Origo.