Szakmapolitikai kérdések a Farmer Expón

(Fotó: Pixabay)

Nagy István agrárminiszter szerint Európában egyre nagyobb a kereslet a juhhús iránt, és az ágazat növekedésének teremt lehetőséget a változó klimatikus viszonyok is. A juh- és kecsketenyésztők számára több támogatási lehetőség is a rendelkezésére áll, ennek ellenére kevesen adják be pályázataikat. – Az ágazat versenyképességének egyik feltétele, hogy minél magasabb feldolgozottsági szinten legyen képes a piacokra juttatni a termékeket. Éppen ezért támogatjuk a vágóhidakat, húsfeldolgozáshoz kapcsolódó beruházásokat. Vizsgáljuk emellett a gyapjú felhasználásának lehetőségeit, az autóipari, a textilipari, az építőipari, vagy akár talajjavítási lehetőségeket is – sorolta a tárcavezető. Az agrárminiszter hozzátette: az ágazat szereplői büszkék lehetnek arra, hogy a magyar bárány egyre népszerűbb és egyre keresettebb külföldön. Az export fő célországa továbbra is Olaszország, de jelentős érdeklődés mutatkozik más nyugat-európai országokból: Franciaországból, Németországból, Belgiumból és Hollandiából a juh, illetve bárány termékek iránt. A kiváló minőségének köszönhetően a magyar kivitel az Új-Zélandról és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal mellett is versenyképes. Nagy István elmondta: nemcsak a kormányzaton és a tenyésztőkön múlik a juhágazat jövője, fontos, hogy a társadalom részéről is nagyobb igény legyen a juhból és kecskéből készült élelmiszerekre, a kiskérődzők húsa ugyanis rendkívül egészséges és alacsony koleszterintartalmú fehérjeforrás.

A miniszter kiemelte: ha az ágazatban megvan az elképzelés, a szándék, az akarat, az egység, a kormányzat minden támogatást meg tud adni

– Az állattenyésztés az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül, a juhágazatban azonban elmaradt a fejlődés, az innováció. 2017 óta 230 ezerrel csökkent a hazai anyajuhok, ezerrel pedig a juhászok száma Magyarországon. Folyamatosan zsugorodik a juhágazatunk, amely szinte minden területen – a humánerőforrás, a genetika, a takarmányozás, az állategészségügy –  gondokkal küzd. Ezeket a problémákat meg kell oldani, a folyamatot meg kell állítani. Hiszen nincs olyan termék Magyarországon, amelynek ilyen piaca lenne. Arra törekszünk, hogy racionálisabbá, hatékonyabbá, a fiatalok számára vonzóbbá és jövedelmezőbbé tegyük a juhtenyésztést – hangsúlyozta a szakmai eseményen Jávor András, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. A rektori főtanácsadó hozzátette: az egyetem állattenyésztési képzésterülete eddig is komoly szerepet játszott az agrár felsőoktatásban, kutatásban. Az ágazat azonban az elmúlt évben szinte folyamatosan állategészségügyi problémákkal küzdött. Megítélése szerint éppen ezért is van létjogultsága a Debreceni Egyetem által tervezett állategészségügyi mérnökképzés beindításának. A juhágazat előtt álló kihívások: időszerű kérdések és válaszok címmel rendezett szakmai eseményen a Debreceni Egyetem kutatói bemutatták az Eurosheep és Sm@rt program keretében végzett tudományos eredményeiket, továbbá a hazai piacon releváns innovatív technológiákat is.

A Farmer Expo szakmai rendezvényeinek központi témája a klímaváltozás

A DE Gazdaságtudományi Kar (GTK) és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) által közösen szervezet konferencián az agro-klimatikus viszonyokkal, a hazai öntözéses gazdálkodás lehetőségeivel, a területi vízgazdálkodás kihívásaival és az Aszályvédelmi Operatív Törzs működésének eddigi eredményeivel foglalkoztak.

DE