Süt a pék, süt a pék… III.

Eltérő a piac szereplőinek véleménye az elmúlt 2 évben lezajlott pékipari változásokról, de úgy tűnik, több pozitív változásnak is tanúi lehetünk a szakmában. Két sikeres koncepcióval működő nagyvállalkozás vezetőjével, valamint a Pékszövetség szakmai titkárával beszélgettünk a témáról. Sorozatunk utolsó részében az érdekvédő szemszögéből láttatjuk a területet.

Werli József szakmai titkár a Magyar Pékszövetség szemszögéből elemezte az iparág helyzetét:

A hazai pékszakma helyzetében az elmúlt két év során nem volt lényeges változás. A szakma átlagos jövedelmezősége a korábbi évek alacsony szintjén stagnál. A termékszerkezet a választék tekintetében változatos, követi az új trendeket, a megjelenő új nyersanyagok, technológiák a termékfejlesztésekben tetten érhetők – ebben a vonatkozásban követjük a gazdaságilag fejlettebb országok gyakorlatát. A lényeges eltérés a fejlesztési források közötti nagyságrendi különbségekben mutatkozik. A termékfejlesztésekben a kreativitásunk jónak ítélhető.

Lényeges különbség mutatkozik a fejlettebb országok javára a vásárlóerőben is. Nálunk ez olyan alacsony, ami már komolyan lassítja a minőséget ígérő szerkezetváltást. A biológiailag értékesebb összetevőjű termékek forgalma csak lassan, kismértékben növekszik, pedig igény lenne rá, és az ilyen termékek rendelkezésre is állnak a piacon. A szakma képes lenne gyártásukra nagyobb volumenben, ami a jövedelmezőséget is javíthatná.

A fogyasztásban a „hagyományos” termékek aránya magas, a fehér- és félbarna kenyerek hozzávetőlegesen 80 százalékot képviselnek, az egyéb kenyerek 20 százalékot – ebből a rozsos és rozskenyérek aránya 8, a tartós kenyereké pedig 4 százalék.

Az elérhető kenyerek választéka nagyjából 150 féle, a péksüteményeké 450 féle. Utóbbiak háromnegyede hagyományos vizeszsemle és tejeskifli.

A hazai szakmában jelenleg kevés nagy hálózat működik, ám számuk a jövőben valószínűleg nő. A meglévők mind méretben, mind struktúrájukban nagyon eltérőek. Speciális helyet foglalnak el a gyorsfagyasztott termékeket készre sütő árusítóhelyek, mivel ezek termékei szűk választékot jelenítenek meg a lehetséges sütőipari termékek kategóriájából.

A hálózatok a mai piacnak körülbelül 8-10 százalékát fedik le. Érdembeli változást jelentene, ha több termelő vállalkozás közös bolthálózatot hozna létre termékeinek értékesítésére. Remélem erre is sor fog kerülni, hiszen ez érdemben színesítené a termékválasztékot.

A fogyasztói trendeket a korábbi években kialakult mindenkori fizetőképes kereslet változása és állapota befolyásolja. Az igény az újdonságok, a minőség, a biológiailag értékesebb termékek iránt adott, de azokat a vásárlók nagy hányada nem tudja megfizetni. Viszonylag szűk az a réteg, amely számára elérhetőek a jobb minőségű áruk, de ez a réteg növekedni látszik. A fogyasztók nagyobbik része árérzékeny, a minőségi termékek megjelenése ezen a helyzeten alig változtatott. A keresletben alakalomszerűség is tapasztalható.

Az új típusú pékségek igyekeznek több lábon állni, több profilt egyszerre alkalmazni – ez a fejlettebb országok gyakorlata is. A fejlesztések megkezdéséhez, a szaküzlethálózatok kiépítéséhez forrásokra, pályázati támogatásokra, technológiai fejlesztésekre lenne szükség.

Ahhoz, hogy ki tudjon egyenesedni és működni tudjon, az iparágnak hathatós támogatást kellene kapnia.

A Magyar Pékszövetség kezdeményezésére bevezetésre került a Magyar Pékség Védjegy Program. A program megvalósításának céljai a következők:

– a magyar ipar és magyar termékek védelme;

– a magyar vásárlók tudatosabbá formálása;

– a magyar pékségek tartsák meg a magyar ízeket, hogy a magyar termékek felismerhetőek legyenek;

– a védjegy lehetőséget ad megkülönböztetni a magyar tulajdonú pékségeket más pékségektől.

Ezt a programot alapozza meg egy másik, „A termőföldtől az asztalig” elnevezésű program is.