Süt a pék, süt a pék… II.

Eltérő a piac szereplőinek véleménye az elmúlt 2 évben lezajlott pékipari változásokról, de úgy tűnik, több pozitív változásnak is tanúi lehetünk a szakmában. Két sikeres koncepcióval működő nagyvállalkozás vezetőjével, valamint a Pékszövetség szakmai titkárával beszélgettünk a témáról. – Tegnap megkezdett sorozatunkat folytatjuk.

A hálózatok szerepe

A sikeres hálózatoknak élen kell járniuk és irányt kell mutatniuk az innovációban, mind ízek, mind formák terén – állítja Galántai János. – Nehéz dolog a jól berögzült fogyasztói szokásokat a kínálat tudatos alakításával meghatározó módon befolyásolni, de ez az egyes vállalatoknak is érdeke. Ha sikerül olyan egyedi terméket kifejleszteni, amire az ahhoz szükséges technológiai beruházások miatt a piac többi szereplője egyáltalán nem, vagy csak hosszabb idő elteltével tud reagálni, sikerülhet új vásárlókat is márkahűvé tenni, illetve a konkurencia vásárlóit elcsábítani.

A recesszió során tapasztaltunk némi forgalmi visszaesést, (bár nem ez az iparág szenvedte el a válság éveiben a legnagyobb veszteségeket), de 2013 második felétől javulás érzékelhető. Biztos, tőkeerős hátterünket megnyugtató érzésként élik meg partnereink is.

Jó minőségű pékárura – emeli ki dr. Tóth Zoltán – mindig szükség van, hiszen az embernek, minden nap ennie kell. A minőség mindig eladható, és hosszú távon borsos marketing költségeket sem jelent. A recesszióban próbáltuk a jót észrevenni, és alacsonyabb áron, stratégiai helyen lévő üzlethelyiségekre tettünk szert.

A hálózatok szerepét a hazai piacon saját adatainkkal tudom legmegfelelőbben érzékeltetni: az ország lakossága 70 százalékának elérhető közelségében működik legalább egy Lipóti Pékség mintabolt, termékeinket pedig naponta félmillió ember fogyasztja. A lánchoz tartozás erős márkanevet, magas minőségű sütőipari terméket, a piaci igényekhez igazított termékszerkezetet, modern arculatot, üzemeltetési know how-t, fejlődési lehetőséget, és mindezekkel együtt tervezhető jövőt nyújt a partnereknek.

Termékszerkezet és fogyasztói fogékonyság

A vásárlói szokások időről időre átalakulnak – elemez dr. Tóth Zoltán. – Úgy látjuk, hogy már a magyar fogyasztó is a minőséget, saját egészségét helyezi döntésekor előtérbe. Egészség- és környezettudatos társadalommá kezdünk alakulni. Teljes kiőrlésű kenyerek, rozskenyerek, csökkentett szénhidrát tartalmú termékek jelentek meg boltjainkban a fogyasztók igényei alapján. A különböző ételérzékenységek, allergiák következtében növekvő igény mutatkozik gluténmentes és élesztőnélküli termékekre is.
A vásárló szereti a változatosságot, és a standard termékek mellett szívesen kipróbál érdekes, új, valamilyen tulajdonságánál fogva figyelemfelkeltő terméket. Minden árérzékenysége mellett is erősen befolyásolják a termék kvalitásai – ami erősíti a minőségi versenyt a pékáruk hazai piacán – ő pedig a neki megfelelő ár-érték arányú terméket vásárol.

A piac ugyan lassan, de Galántai János szerint is elmozdul az egészségesebb és a tradicionálisabb termékek irányába. A piaci szereplők kínálatában szinte mindenhol megtalálható néhány ilyen típusú termék, de egyelőre nem ez a jellemző. Elmondható, hogy a piac csak az igazán újnak számító formákra és ízekre reagál mérhetően. A fogyasztók árérzékenysége inkább a kereskedelmi hálózatokban megjelenő, helyben sütött pékáruk miatt kezdett el változni.

Kvalitatív szempontjából kezd kissé kettészakadni a piac. Az árversenyre kényszerülő szereplők termékeinek minősége gyakran jelentősen elmarad a folyamatosan magas minőséget kínáló hálózatok termékeiétől.

A modern pékség

Élő hagyomány, ez a Lipóti Pékség szlogenje – mondja el dr. Tóth Zoltán, de gyorsan hozzáteszi: természetesen mi is haladunk a korral, modern kemencékkel és gépesített üzemszerkezettel dolgozunk. Még a tömegtermelés mellett is fontosnak tartjuk az emberi munka hozzáadott értékét, amelyet gép nem pótolhat. A modern pékség is hagyománykövető, minden munkafázisában tiszteli a fogyasztót.
Optimistán tekintek a jövőbe, mert ha továbbra is magas minőséget tudunk előállítani, kreatívan fejlesztjük termékeinket és mintabolt hálózatunkat, ameddig a fogyasztóval szemben tisztességes piaci magatartásra törekszünk, addig meg tudjuk tartani vásárlóinkat, sőt, számukat növelni fogjuk.

Pékséget üzemeltetni kizárólag pékáru kínálattal ma már nem éri meg – véli Galántai János. A piaci szereplők több irányban próbálkoznak: vannak olyan pékségek, amik az elmúlt években vegyesbolt vagy „beülős” kávézó jellegű hellyé alakultak. A látványpékségeket Magyarországon (főleg az egy-két falatnyi mini méretű lédig termékek miatt) ma is a gyorsan, frisset és finomat enni akaró vásárlók látogatják. Ehhez a vevőtípushoz alkalmazkodva ideális a bolt a boltban-típusú kompakt, látvány- és az illatélményt is ígérő látványpékség, ahol egy komplex termékkínálatot nyújtó vegyesboltban kerül kialakításra egy „péksarok”.
Az iparág teljes forgalmának jót tesz, hogy a kereskedelmi hálózatok a friss áruk választékának növelésével igyekeznek magukhoz csábítani a fogyasztókat, ugyanakkor ez a folyamat egy árversenyt is beindít, amiből a péktermékek beszállítói nem jöhetnek ki győztesen. A Pek-Snack továbbra is számít törzsvásárlóira, és a fast food termékek további térnyerésével pedig forgalomnövekedésre is.