Magazin: Súlyt adni a hazainak

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 10. 25. 06:50

A közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, majd 2023-tól az arányt 80 százalékra kell növelni – a megoldandó problémákkal kapcsolatban a Nébih és a KÖZSZÖV illetékeseit kerestük meg.

Felügyeleti kérdésekben Tóth Dávid, a Nébih Vendéglátás és Közétkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője osztott meg velünk információkat.

Hogyan kerül, kerülhet kapcsolatba a közétkeztető a termelővel?

Tóth Dávid
osztályvezető
Nébih

Tapasztalataink szerint – elsősorban a kisebb konyhák esetében – már jól ismertek a helyi kistermelői körök, élő kapcsolat van a konyha és a kistermelők között.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az új közbeszerzési rendelet nem kizárólag kistermelői termék használatát írja elő! A 60, később 80%-ot a rövid ellátási láncban beszerzett termékeknek, illetve a helyi élelmiszertermékeknek kell adniuk. Utóbbi kategóriában a kistermelői termék „csak” egy lehetőség, de ide tartoznak például a földrajzi árujelzős termékek, valamint a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjeggyel ellátott élelmiszerek is.

A közétkeztetési rövid ellátási lánc nagyobb kör bevonását teszi lehetővé, annak lényege ugyanis, hogy az ételkészítéshez élelmiszereket biztosító, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) szerinti elsődleges termelő, illetve élelmiszer-előállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vegyen részt. Ez lehet az Éltv. szerinti élelmiszer-vállalkozó, piacszervező szervezet, elismert termelői szervezet vagy elismert termelői csoport.

Kinek a feladata a kistermelő és a termékéből készült ételek ellenőrzése?

Élelmiszer-biztonsági szempontból a kistermelő tevékenysége és az általa előállított élelmiszer ellenőrzése az élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró szervek feladata (kormányhivatalok, Nébih).

Az arányok ellenőrzésére – mivel teljes naptári évet kell majd vizsgálni – 2023-tól kerül sor. Az ellenőrzési metódus kidolgozása jelenleg folyamatban van.

A felszolgált ételek minőségére vonatkozó ellenőrzésre a továbbiakban is sor kerülhet fogyasztói panasz alapján, valamint a Nébih készételmenüsorokra vonatkozó 20 pontos, súlyozófaktoros érzékszervi vizsgálata során. //

Lehet jól is csinálni!

Zoltai Anna
elnök
KÖZSZÖV

A közétkeztetés százezrek – többnyire kiszolgáltatott csoportok (gyermekek, idősek, betegek) – napi ellátását biztosítja, jelentős állami költségvállalással, nehezített, esetenként túlszabályozott környezetben, településenként változó nyersanyagnormákkal – fejti ki véleményét a rövid ellátási rendszert illetően Zoltai Anna, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke.

A pandémia alatt a közétkeztetés helytállt, miközben tovább romlott a munkaerőhelyzet, és a lassan induló, éledező technológiai fejlesztés is megtorpant. Mégsem fordult soha elő, hogy valaki ellátatlan maradt. A gazdasági hatások azonban egyre erősebb befolyással vannak a sokszor joggal kifogásolt minőségre, és annak a fogyasztónak sincs lehetősége minőségibb ellátásra, aki azt képes volna vagy szeretné megfizetni.

A jelenlegi minőségi szint a pazarlást, a jelentős arányú élelmiszer-hulladék keletkezését generálja. Mindeközben januártól a közbeszerzés keretében szolgáltatók a beszerzett élelmiszerek összértékének 60%-át közétkeztetési, rövid ellátási láncból szerezhetik be, ezt az arányt 2023-ra 80%-ra kell növelniük.

A törekvést a KÖZSZÖV támogatja, mert előnyös a fenntarthatóság, a minőség és az élelmiszer-biztonság javítása, a nyomon követhetőség és ellenőrizhetőség szempontjából. Ami a minőséget illeti, úgy vélem, ha valóban kiszorul a külföldön gyártott helyettesítő termékek egy része is, az máris minőségemelő tényező.
Partnerek kívánunk lenni a közétkeztetés gazdasági környezetének rendezésében a minőségibb szolgáltatásért, a fogyasztók egészségéért, megelégedéséért, a közétkeztetésben dolgozók elismertségéért. Ami tény: a szociális támogatással, az önkormányzati fizetésképtelenséggel, a munkaerőhelyzettel, valamint az elmaradt nyersanyagnorma-emelésekkel kapcsolatban súlyos problémák várnak megoldásra!

A KÖZSZÖV aktívan részt készül vállalni egy átgondoltabb, adatalapú, jól szervezett közétkeztetési rendszer kialakításában, ahol az állami milliárdokat hatékonyabban tudják kihasználni, kevesebb a pazarlás, és lehetőség van a technológiai váltásra, ami a mezőgazdaságra és élelmiszer-feldolgozásra épül. //