Stratégiai megállapodás jött létre a vidék felemelkedéséért
Stratégiai együttműködési keretmegállapodást írt alá az agrárium és vidékfejlesztés erősítéséért szerdán Gödöllőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Szent István Egyetem (SZIE).
A megállapodás célja az ágazat kilátásainak javítása, az agrárszakmák és agrárképzések népszerűsítése a fiatalok körében. A dokumentumot Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára, Gyuricza Csaba, az MVH elnöke, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Tőzsér János, a SZIE rektora írta alá.
Palkovics László kiemelte, hogy a most megkötött megállapodás azt jelzi, a szakemberek biztosítása nem lehet csupán egyetemi feladat, ugyanakkor sokkal jobb minőségű képzés jöhet létre, ha az érintett intézmények egyesítik erőiket. Olyan szakemberekre van szükség, akik megfelelő gyakorlati tudással, elméleti képzettséggel rendelkeznek, és értik az őket körülvevő világot – mondta.
Az oktatási államtitkár kitért arra, hogy a szeptemberben induló duális képzésekre több mint 600 cég jelentette be igényét, és több mint 3 ezer hallgatót fogadnának. Hozzátette: a többi területhez hasonlóan a mezőgazdasági képzéseknél is megtöbbszöröződött a jelentkezők száma.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az agráriumban dolgozók korösszetétele és képzettségi szintje elmarad más nemzetgazdasági ágazatokétól, az agrár-felsőoktatási intézményekbe jelentkezők aránya pedig fokozatosan, évente 10-15 százalékkal csökken. A kamara a hallgatók számára vonzóbb, a jelenlegitől eltérő szerkezetű és tartalmú, a munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodó agrár-felsőoktatási képzést szorgalmaz – mondta. Hozzátette: mindent megtesznek a duális képzés széleskörű elterjesztéséért.
Gyuricza Csaba, az MVH elnöke azt hangsúlyozta, hogy mára a precíziós agrárium is gyakorlattá vált, és erről az oktatás sem maradhat le.
Tőzsér János, a SZIE rektora elmondta, hogy a SZIE elkötelezett a gyakorlatorientált képzés iránt, és arra törekszik, hogy a hallgatók azonnal hasznosítható elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal lépjenek ki a munkaerőpiacra. „Ehhez pedig elengedhetetlen a széles kapcsolatrendszer, a szakmai szervezetektől és a gazdálkodóktól érkező visszajelzés, visszacsatolás” – húzta alá.
A rektor beszámolt arról, hogy az agrár-felsőoktatás átalakításának köszönhetően oktatási palettájuk, képzési kapacitásuk január elsejétől mintegy 60 százalékban a vidékfejlesztés és az agrárium tárgyköréhez kapcsolódik. Hozzátette, hogy az igényeket folyamatosan vizsgálják. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
CÖF-CÖKA: a multinacionális cégek a kis falvakat is vegyék fel a kiszállítási portfóliójukba
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány…
Tovább olvasom >Ezermilliárd forint értékben jelent meg agrár- és vidékfejlesztési pályázat
Október végéig 21 agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívást hirdetett meg…
Tovább olvasom >Ma is fontos üzenetet hordoznak a 100 évvel ezelőtti agrárreformok
„Egy előremutató gondolkodóra emlékezünk, aki megalapozta a vidékfejlesztés és az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Liptai Zsolt lett az év bortermelője
A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2024 elismerését…
Tovább olvasom >Tippek a bankkártyás csalások elkerülésére az ünnepi forgatagban
A karácsonyi időszak a vásárlás öröméről szól, ám ilyenkor a…
Tovább olvasom >