Stratégiai megállapodás jött létre a vidék felemelkedéséért
Stratégiai együttműködési keretmegállapodást írt alá az agrárium és vidékfejlesztés erősítéséért szerdán Gödöllőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Szent István Egyetem (SZIE).
A megállapodás célja az ágazat kilátásainak javítása, az agrárszakmák és agrárképzések népszerűsítése a fiatalok körében. A dokumentumot Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára, Gyuricza Csaba, az MVH elnöke, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Tőzsér János, a SZIE rektora írta alá.
Palkovics László kiemelte, hogy a most megkötött megállapodás azt jelzi, a szakemberek biztosítása nem lehet csupán egyetemi feladat, ugyanakkor sokkal jobb minőségű képzés jöhet létre, ha az érintett intézmények egyesítik erőiket. Olyan szakemberekre van szükség, akik megfelelő gyakorlati tudással, elméleti képzettséggel rendelkeznek, és értik az őket körülvevő világot – mondta.
Az oktatási államtitkár kitért arra, hogy a szeptemberben induló duális képzésekre több mint 600 cég jelentette be igényét, és több mint 3 ezer hallgatót fogadnának. Hozzátette: a többi területhez hasonlóan a mezőgazdasági képzéseknél is megtöbbszöröződött a jelentkezők száma.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az agráriumban dolgozók korösszetétele és képzettségi szintje elmarad más nemzetgazdasági ágazatokétól, az agrár-felsőoktatási intézményekbe jelentkezők aránya pedig fokozatosan, évente 10-15 százalékkal csökken. A kamara a hallgatók számára vonzóbb, a jelenlegitől eltérő szerkezetű és tartalmú, a munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodó agrár-felsőoktatási képzést szorgalmaz – mondta. Hozzátette: mindent megtesznek a duális képzés széleskörű elterjesztéséért.
Gyuricza Csaba, az MVH elnöke azt hangsúlyozta, hogy mára a precíziós agrárium is gyakorlattá vált, és erről az oktatás sem maradhat le.
Tőzsér János, a SZIE rektora elmondta, hogy a SZIE elkötelezett a gyakorlatorientált képzés iránt, és arra törekszik, hogy a hallgatók azonnal hasznosítható elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal lépjenek ki a munkaerőpiacra. „Ehhez pedig elengedhetetlen a széles kapcsolatrendszer, a szakmai szervezetektől és a gazdálkodóktól érkező visszajelzés, visszacsatolás” – húzta alá.
A rektor beszámolt arról, hogy az agrár-felsőoktatás átalakításának köszönhetően oktatási palettájuk, képzési kapacitásuk január elsejétől mintegy 60 százalékban a vidékfejlesztés és az agrárium tárgyköréhez kapcsolódik. Hozzátette, hogy az igényeket folyamatosan vizsgálják. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Újabb pályázatok jelentek meg a fenntarthatóság terén
Az európai és a hazai mezőgazdasági gyakorlatokat egyre szorosabban határozzák…
Tovább olvasom >Kiterjesztett támogatás: már a 2000 fős falvak kiskocsmái is pályázhatnak
Újabb lehetőség nyílt a falusi vendéglátóhelyek számára: a március végén…
Tovább olvasom >Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások meghaladták az 1250 milliárd forintot 2024-ben
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1256,4 milliárd forintot fizettek ki 2024-ben.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Drágább Barbie, soványabb Heinz – Trump vámjai átrajzolják a globális fogyasztói piacot
Donald Trump vámpolitikájának hatása egyre több iparágat érint: játékgyártók, autóipari…
Tovább olvasom >Csaknem 20 százalékkal olcsóbb élelmiszerek? A kormány elégedett az árréscsökkentés eredmnyeivel
„Egyre több terméket lehet olcsóbban megvásárolni az árréscsökkentésnek köszönhetően, az…
Tovább olvasom >