Stagnál hazánkban a napi fogyasztási cikkek piaca

Hazánkban a napi fogyasztási cikkek piacának látványos fellendülése még várat magára. A napi fogyasztási cikkekre nem költünk többet, mint tavaly, ellenben az idén tovább csökkent a ruházatra, utazásra és kultúrára kiadott összeg – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által, 2000 háztartás körében végzett felmérés legfrissebb eredményeiből. A magyar napi fogyasztási cikkek piaca annak ellenére stagnál, hogy a háztartások pénzvagyona időközben növekszik. Azonban ez a növekedés nem jelenik meg a kiskereskedelem forgalmának emelkedésében, hiszen a háztartások költési szerkezetének átstrukturálódása miatt jóval többet fordítunk hitelek visszafizetésére, illetve biztonsági tartalékok képzésére. A vásárlók továbbra is a jobb ár-érték ajánlatokat keresik és jelentősen nagyobb figyelem fordul az akciós újságok felé.

A 2009-es gazdasági válság negatív hatása jóval kisebb mértékű volt az európai napi fogyasztási cikkek piacainak többségén, mint azt előzetesen várták az elemzők. A tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások piaca már nem volt ennyire kiegyensúlyozott, ezekben a szektorokban a mai napig érezhető a kereslet erőteljes visszaesése.

A GfK Hungária a közelmúltban elkészítette a napi fogyasztási cikkek piacának 2015-ig szóló prognózisát, amely három lehetséges „forgatókönyvet” mutat be.

A realista és az optimista becslések határozott piacbővülést jeleznek előre a következő évre, amely bővülési ütem 2012-től a kezdeti kitörést követően mérséklődik, majd nagyjából 3 százalékos szinten stabilizálódik a háztartások fogyasztásának mennyiségi növekedése.

A pesszimista forgatókönyv, amely egy következő, elmélyülő válsággal számol, a 2009-esnél sokkal erősebb piaci visszaesést prognosztizál, amely a saját márkás termékek piacát sújtaná legnagyobb mértékben.

Magyarországon hosszabb távon várható a prémium márkák felé történő elmozdulás, kiváltképp az egészséghez kapcsolódó, valamint a kényeztető termékek terén.