Sörszövetség – jelen, múlt, jövő

1992-ben a hazai sörgyártás legfontosabb szereplői – a bőcsi, a komáromi, a kőbányai, a soproni és a pécsi sörfőzdék vezetői – elhatározták, hogy egy szakmai szövetséget formálva, együttes erővel képviselik az iparág érdekeit. Ezért 30 évvel ezelőtt létrehozták a Magyar Sörgyártók Szövetségét (MSZSZ), amelynek mai tagjai: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. és a Carlsberg Hungary Kft.

Az eltelt három évtized hatalmas változásokat hozott az iparágban, amit az alapító sörgyárak által végzett folyamatos fejlesztések tettek lehetővé. Míg a Sörszövetség alapításakor a tagvállalatok fő célkitűzése a terület- (közigazgatási) alapú ellátás volt, napjainkban – a megváltozott csomagolási, logisztikai és disztribúciós lehetőségek következtében – a gyártók országosan is elérhető minőségi termékeket kínálnak.

Ugyanebben az időszakban végrehajtott termék- és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a magyar sörgyárak kínálatának skálája jelentősen kiszélesedett, és a hagyományos alsóerjesztésű sörök mellett megjelentek a magyar gyártású felsőerjesztésű és ízesített termékek, valamint a különleges igényeket kielégítő sörspecialitások. Általánosan elérhetővé váltak továbbá az alkoholmentes termékek, amelyeknek rendkívül széles választéka ma már számtalan egzotikus ízvariánst is kínál a fogyasztóknak.

A kerekasztal-beszélgetésen nemcsak az elmúlt időszak nagy kihívásai és sikerei kerültek szóba

Szerepvállalás

A termelés mellett a kulturált és felelős sörfogyasztás terén is meghatározó szerepet vállaltak a sörszövetség tagjai – legyen szó söripari önszabályozásról, gasztronómiáról vagy felelős vállalati marketingkommunikációról.

Az MSZSZ és annak tagjai immár három évtizede elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak – hangsúlyozta Kántor Sándor, a szövetség igazgatója –, legyen szó foglalkoztatásról, gyártásfejlesztésről, fenntarthatósági vállalásokról vagy az államháztartásba történő nemzetgazdasági befizetésekről.

Bár az egy főre eső magyar sörfogyasztás az alapítást követő 8 évben 100 literről 80 literre, majd napjainkra 64 literre csökkent, az iparág költségvetési hozzájárulása a 2000. évi 45 milliárd forintról 2021-re 78 milliárd forintra nőtt.

A kerekasztal-beszélgetésen nemcsak az elmúlt időszak legnagyobb kihívásai és sikerei kerültek szóba; Kántor Sándor kérdéseire Nikos Zois (Heineken), Vuleta Zsolt (Borsodi), Marcin Burdach (Carlsberg) és Békefi Gábor (Dreher), valamint az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára, Pierre-Olivier Bergeron választolt.

A Sörszövetség elmúlt harminc évében meghatározó szervezetek vezetői bizakodóak voltak a magyar söripar jövőjével kapcsolatban, és az eseményen hangsúlyozták, a tradíciók megőrzése mellett a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés az iparág további fejlődésének záloga.

Az MSZSZ elkötelezett a felelősségteljes üzletvitel mellett is, ezért támogatja a sörreklámokkal és valamennyi kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos önszabályozó intézkedés alkalmazását. Ennek keretében alakította ki 2006-ban az iparági reklám-önszabályozást, majd 2008-ban szerződést kötött az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT), így nemcsak a piacra kerülő reklámok előzetes véleményezését vállalták, hanem esetleges viták hatékony és független eldöntését, valamint a Reklám Etikai Kódex alkoholos termékekkel kapcsolatos fejezetének folyamatos megújítását és felügyeletét is. Az együttműködés sikerét mutatja, hogy a 2008-ban megkötött együttműködési megállapodás 2019-ben változatlan formában megerősítésre került.

A söripari szereplők fenntartható fejlődés melletti elkötelezettsége jól ismert, hiszen mindannyian sokat tesznek a környezetvédelem területén: kiemelten figyelik és folyamatosan javítják a víz-, hő- és villamosenergia-felhasználást, a CO2-kibocsátást, a szennyvízterhelést és a hulladékkezelést.

Emellett a szövetség tagjai 2010-ben elindították a magyar Returpack Kft. szabadalmán alapuló italdoboz-visszaváltási rendszerüket, amelynek támogatására 2014-ben Európában elsőként helyezték fel az aludobozokra a visszaválthatóságra utaló szöveget és logót. A rendszernek köszönhetően a magyar sörgyárak mára már évi 100 millió sörösdobozt gyűjtenek össze, ami a hazai alumínium italosdoboz begyűjtés és újrahasznosítás oroszlánrészét teszi ki.

Problémák és megoldások

Az MSZSZ adatai szerint az első négy hónapban az öt legnagyobb magyarországi sörgyártó termelése 1,6 millió hektoliter volt, belföldi értékesítésük pedig 1,7 millió hektoliter, előbbi 8 százalékkal, utóbbi 4 százalékkal alacsonyabb a 2019. azonos időszakinál. Ugyanebben az időszakban viszont a hordós sör forgalma – ami jól jelzi a vendéglátás és a szállodaipar teljesítményét – mindössze 77 százaléka volt a pandémia előttinek. A beszélgetés résztvevői kihangsúlyozták, hogy az elmúlt időszak óriási változásokat hozott az iparág életében.

A gyártók ma prioritásként kezelik a beszerzési kérdéseket, amelyek komoly rugalmasságot követelnek. Az input anyagok területén tapasztalt bizonytalanság gyors döntésekre és rövid távú tervezésre készteti a résztvevőket. A beszállítók között akad, amelyik nem tudja biztosítani az alapanyagot, sokan ugyan tudnak szállítani, de nem tudják az árat garantálni. A válság egyetlen hozadéka, hogy friss gondolkodásra, dinamikus cselekvésre, innovatív attitűd kialakítására kényszeríti a szereplőket.

Pierre-Olivier Bergeron aláhúzta, az EU-nak kötelessége a belső piac védelme, és nem szabad akadályt gördíteni a tagállamokon kívüli beszerzések elé. A gyártási költségek jelentősen megemelkedtek. A vírusválság után most a háború miatt az alapanyagok árának növekedésével, sokszor hiányával, valamint az energia drágulásával kell megküzdenie az ágazatnak.

Békefi Gábor elmondta, hogy amíg a pandémia elsősorban az ellátási láncok munkáját nehezítette, most az alapanyagokkal kapcsolatos megállapodások és a csomagolóanyagok megszerzése jelenti a fő nehézséget. Ami az ellátás biztonságát illeti, a csomagolóanyag-hiány mellett a feltételek folyamatos változása alig kezelhető, emiatt a termelési tervek hónapok óta nem tarthatók. A cég nem kockáztatja a minőséget, nem köt kompromisszumot, ha szükséges, inkább leállítják a gyártást.

Optimista várakozások

Marcin Burdach szerint a vírus érkezésekor nem lehetett látni, hogy az milyen hatással lehet a sörpiacra – a vendéglátóhelyek bezárását például meglepetésként élték meg. Az infláció nehéz helyzetbe hozza a hazai sörgyártókat is, ráadásul a malátakészítéshez szükséges gabona beszerzésében gondokat okoz, hogy a jelenleg is zajló háború a világ legnagyobb gabonaexportőrei között zajlik. A forint árfolyammozgása sem könnyíti meg az ágazat helyzetét.

Vuleta Zsolt bonyolult időszaknak értékelte ugyan az elmúlt hónapokat, de kihangsúlyozta, így is stabilan működtek, és el tudták látni a piacot. Elmondta, jelenleg a beszerzési kérdéseket kezelik prioritásként. Terveik kialakításában, üzleti döntéseikben azok munkatársaikra való hatása kiemelt szempont. A körülmények inspirálták a fejlesztőket, a munkafolyamatok átalakultak a pandémia érkezése óta, fenntarthatósági céljaikat teljesítették.

Nikos Zois kiemelte, hogy a pillanatnyi piaci körülmények különleges nyomást gyakorolnak a vállalatokra. A válság viszont dinamikát hoz az üzletbe, és új lehetőségeket teremt a piaci résztvevőknek. A cég az infláció hatásait igyekszik csak részben áthárítani a fogyasztókra. A szakember a vállalat életben maradása zálogának nevezte a termelés és a cash flow fenntartását.

Kántor Sándor az ágazat jövőjéről, esélyeiről bizakodóan nyilatkozott:

– A Magyarországon működő legnagyobb sörgyártók elmúlt harminc évben látható fejlődése jól mutatja, hogy a magyar élelmiszer-ágazaton belül a sörgyártásnak meghatározó szerepe van, különös tekintettel az ellátás és a foglalkoztatás biztonságára. A széles termékválaszték és a magas, európai minőség biztosítják a vállalatok jelenét, a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés pedig garantálják az ágazat jövőjét. //