Sokszor zavarosak a „zöld” reklámüzenetek – erre hívja fel a figyelmet a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsvizsgálata alapján a vállalkozások fenntarthatóságra utaló reklámkommunikációi sok esetben nem párosulnak a fogyasztók számára könnyen elérhető és releváns alátámasztással. A GVH ugyanakkor pozitív példákat is talált a hazai gyakorlatok között.
A nemzeti versenyhatóság 2022 novemberében kezdett részletes piacelemzésbe annak feltárására, milyen eltérések tapasztalhatók a különféle fenntarthatósági (ún. zöld) reklámüzenetek valós tartalma és azok fogyasztói értelmezése között. A piacelemzés részeként a GVH 2023 februárjában 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés (ún. sweep) keretében. A vizsgálat középpontjában a ruházati termékekre, a kozmetikumokra és tisztítószerekre, valamint a napi fogyasztási cikkek csomagolásaira vonatkozó „zöld” állítások álltak.
Az elemzés eredményei alapján a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Gyakoriak az általános jellegű állítások (pl. “zöld”, “környezettudatos”), melyek alátámasztása nem – vagy csak hosszas keresgélés után – érhető el az adott honlapon. Nem ritka az sem, hogy a magyar nyelvű állítás magyarázata és alátámasztása már csak angolul jut el a fogyasztóhoz, gyakran pl. az anyacég weboldalán. Több esetben a környezet védelme érdekében tett lépések a vállalkozás üzletpolitikájának leírásaként érzékelhetők, nem pedig a termékeire vonatkozó, pontosan alátámasztott állításokként, így azokat valójában nem lehetne összeköthetni az utóbbiakkal. Egyes cégek konkrétumok nélkül, nem ellenőrizhető módon próbálják alátámasztani a fenntarthatósági törekvéseiket (pl. „vásárlásával hozzájárul környezetvédelmi céljaink megvalósításához”). Megfigyelhető volt a törekvések frissítésének elmaradása is (például „2021-re szeretnénk elérni…”). Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer. Bizonyos nyelvtani jelzők fokozása esetén (pl. „fenntarthatóbb”) pedig nem derül ki, hogy az adott termék mennyiben és mihez képest gyakorol kedvezőbb hatást a környezetre.
A GVH vizsgálata a fenti, fogyasztói döntéseket megnehezítő példák mellett követendő jó gyakorlatokat is feltárt. Ilyen például a zöld állítások értelmezését segítő „fenntarthatósági szószedet”, vagy a cég környezetvédelmi aktivitásának átlátható és közérthető bemutatása (pl. hogyan és milyen arányban hasznosít újra flakonokat, vagy miként váltja át a tevékenységével járó CO2-kibocsátást abszorpciós kreditekké). A fogyasztók tájékoztatását erősíthetik a honlapon elérhető, validált éves fenntarthatósági jelentések is, amennyiben azok átláthatók és jól strukturáltak. Azokban az áttekintett esetekben, ahol a vállalkozások saját kritériumrendszerük alapján kialakított zöld jelzőket használnak egy-egy termékcsoportra vagy -kollekcióra vonatkozóan, jellemzően jól nyomon követhetők voltak mind a figyelembe vett fenntarthatósági szempontok, mind azok teljesülése a termékek esetén.
A GVH februári gyorsvizsgálata a várhatóan 2023 nyarán lezáruló átfogó piacelemzés része, amelynek egyik célja, hogy szempontokat adjon a jogalkotó számára egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez, amellyel erősödhet a fogyasztók bizalma a fenntarthatósági állítások iránt.
Kapcsolódó cikkeink
A szervízdíj nem borravaló – itt a különbség a kettő között
Gyakran nagy bizonytalanság övezi, hogy a mára szinte mindenhol alkalmazott…
Tovább olvasom >GVH-elnök: „a nemzeti versenyhatóság kiemelt feladata a magyar fogyasztók érdekeinek védelme”
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Államigazgatási Kollégium decemberi ülésén tartott előadást Rigó…
Tovább olvasom >A GVH segít, hogy a Black Friday időszakában se érjen senkit kellemetlen meglepetés
Már javában dübörög a Black Friday, a boltok és webshopok…
Tovább olvasom >További cikkeink
Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Liptai Zsolt lett az év bortermelője
A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2024 elismerését…
Tovább olvasom >Tippek a bankkártyás csalások elkerülésére az ünnepi forgatagban
A karácsonyi időszak a vásárlás öröméről szól, ám ilyenkor a…
Tovább olvasom >