Sokat ártott az időjárás a diónak

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 08. 29. 11:40

Hamarosan megkezdődik a diószedés, a csonthéjas gyümölcsöt csaknem hatezer hektáron termesztik itthon. A magyar héjasdió-export Németországba irányul, dióbelet Franciaországba és az Egyesült Királyságba is szállítunk – írja a magyarhirlap.hu.

dio

Az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a hazai dióültetvények területe, és megközelíti a hatezer hektárt. Gara Miklós, a Bolgárkert Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: az idén gyenge-közepes termésre számít. Ha jó a diótermés, akkor hektáronként két tonnát takarítanak be, a közepes termés másfél tonnát jelent. A Somogy megyei Karádon dolgozó diótermesztő-kertészmérnök hozzáfűzte: tavaly jó termés volt, hektáronként csaknem két tonnát takarítottak be a csonthéjas gyümölcsből. Ebben az évben a mély fekvésű településeken a tavaszi fagyok okoztak károkat, ahol a fagy nem pusztított, ott az elhúzódó hideg időjárás miatt számos virágból nem lett termés.


Magyarországon jelentős dióültetvények találhatóak a Somogy megyei Lengyeltótiban, Dunaföldváron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A többség ötven-száz hektár közötti területen termeszt diót, de van csaknem háromszáz hektáros ültetvény is. Gara hangsúlyozta: a jó minőségű, már szeptemberben szedhető magyar dió kedvelt csemege külföl­dön, jól értékesíthető. A héjasdió-kivitel Németországba irányul, mérettől függően általában 3 és 3,30 eurós áron lehet eladni a kilóját. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a héjasdió-export tavaly 2,2 ezer tonnát tett, ki 1,8 milliárd forint értékben. Dióbelet Franciaországba, az Egyesült Királyságba, Németországba szállítunk. Gara elárulta: a tisztított, szárított, zsákokba csomagolt héjas dió drágább, mint a dióbél. Németországban a magyar dióbél konkurenciája az olcsóbb ukrán termék. Magyar piacokon is lehet találkozni ukrán és román dióbéllel.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a világon a diótermés tavaly már meghaladta a hárommillió tonnát, Kína a legnagyobb diótermelő, az Egyesült Államok is meghatározó a piacon, Európában Franciaország a listavezető, ahol csaknem negyvenezer tonnát takarítottak be 2015-ben. Kutatások szerint a rendszeresen fogyasztott dió kedvező hatással van a vér koleszterinszintjére, mérsékelve például a koszorúér-betegség kockázatát. Számos hasznos olajat, fehérjét, vitaminokat tartalmaz. A dió közkedvelt a cukrásziparban, péksüteményeknek, müzlinek is alkotóeleme.

Magyarországon három diófajta a meghatározó, amelyeket a csonthéj felülete alapján lehet megkülönböztetni. Ezek a Milotai, az Alsószentiványi és a Tiszacsécsi, amelyek népszerűek, kevésbé érzékenyek a betegségekre, főként a dió baktériumos megbetegedéseire – hangsúlyozta Gara Miklós. Az újabb nemesített fajták, a milotai kései vagy a milotai bőtermő például dupla, akár háromszoros terméshozamot is képesek elérni, ám gyakorlatilag védtelenek a baktériumokkal szemben, gyakran a teljes termés elpusztul a kórban. Az igazgató megjegyezte, rézpor készítményekkel próbálnak védekezni a baktérium ellen, ám azt még nem lehet tudni, pontosan mikor is kell használni azt. A baktériumos megbetegedések egész Európában veszélyt rejtenek a dióültetvényekre.

Megfelelő a klímánk, mégis kevés a mogyoró

Jóllehet, a klímánk és a területek alkalmasak lennének a mogyoró termesztésére, hazánkban kevés üzemi mogyoróültetvény van: mindössze néhány száz hektáron termesztik, elsősorban Szeged környékén és Békés megyében. Hektáronként a három tonnát is elérheti a termésátlag. Házi kertekben is előfordul a mogyoró, akár csak a dió. A mogyoró azonban kevésbé fagyérzékeny. A világ mogyoró-nagyhatalma: Törökország. A FAO adata szerint a világon egymillió tonna mogyoró terem évente. (Vöő György, magyarhirlap.hu)

Kapcsolódó cikkeink