Sokallják a bérleti díjat a plázák kiskereskedői
Sokallják a bérleti díjat a bevásárlóközpontokban üzlethelyiséget bérlő kereskedők – írja az [origo]. A konfliktusok mögött a forgalom apadása áll. A KSH adatai szerint 2007 és 2010 között minden évben csökkent a kiskereskedelmi termékforgalom az előző évihez képest. Tavaly ez a tendencia megállt, a KSH minimális bővülést mért, de ez még nem állította talpra az érintett cégeket.
A Dun & Bradstreet adatszolgáltató szerint Magyarországon minden tizedik cég kiskereskedelemmel foglalkozik, és a bedőlési arányuk a 2010-es 3,28 százalékról mára 4 százalék fölé nőtt.
„Valóban érezhető a feszültség a piacon, mindenki kezd belefáradni abba, hogy már harmadik-negyedik éve nagyon nehéz helyzetben van a kiskereskedelem” – mondta az [origo] érdeklődésére Pál Erika, a Jones Lang Lasalle nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég magyarországi kiskereskedelmi üzletágának vezetője. Februárban arról írt a New York Times, hogy az Egyesült Államok több városában ürülnek ki a plázák: miközben a kiskereskedők lassan kivergődnek a gazdasági visszaesésből, sokan közülük rájönnek, hogy lehetőségeiken túl terjeszkedtek, és gyors ütemben szüntetik meg a boltjaikat. Pál Erika szerint nem valószínű, hogy kiürülnének a hazai bevásárlóközpontok, de azt biztosnak nevezte, hogy az internetes kereskedelem előbb-utóbb idehaza is nagyon jelentős tényezővé válik, amivel számolniuk kell a plázaüzemeltetőknek is.
Kétségtelen, hogy évek óta sok bevásárlóközpont küszködik nehézséggel, főleg vidéken, de a látogatottság eleve nem romlott drasztikusan, a tavalyi év végén pedig a forgalmi adatok is javultak valamelyest – mondta az [origo] érdeklődésére Balatoniné Kiss Judit, a Magyarországi Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára.
A főtitkár azt sem tagadta, hogy érezhető a központok és a bolttulajdonosok között kialakult feszültség, amint egyes boltok kénytelenek bezárni. „A bérbeadóknak a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a bérlőkkel való kapcsolattartásra” – jegyezte meg. Hozzátette ugyanakkor, az időnként látványos üresedések nem mindig efféle konfliktusokra vezethetők vissza, előfordul, hogy egy-egy plázában több bérlőnek egyszerre jár le a szerződése.
A Colliers nemzetközi ingatlan-tanácsadó adatai szerint a teljes magyarországi bevásárlóközpont-terület a tavalyi év végén 1 millió 359 ezer négyzetmétert tett ki. A bérleti díj a jó helyen lévő, sok vevőt vonzó bevásárlóközpontokban 63 euró volt havonta és négyzetméterenként. Az utóbbi két évben 30 százalékkal csökkentek a bérleti díjak. Tavaly alig néhány nagyobb kiskereskedelmi központ nyílt: ilyen volt a hatezer négyzetméteres Europeum a budapesti Blaha Lujza téren, a hármas metró kőbányai végállomásánál található Köki Terminal 47 ezer négyzetméterrel, valamint a 41 ezer négyzetméteres Árkád Szeged. A fővárosban az idén csak a Wing által fejlesztett, hétezer négyzetméteres Hegyvidék Center és a III. kerületi, 11 ezer négyzetméteres CSB Plaza átadása várható. [origo]
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >