Soha ilyen korán még nem támadta a szőlőt a lisztharmat
Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon. Az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkívüli mértékben elszaporodtak a szőlőre súlyos csapást jelentő kórokozók és kártevők.
A kifejezetten enyhe, rövid tél, a sokéves átlagtól jelentősen 3-4 fokkal melegebb évkezdet kedvezett a kórokozók és kártevők zavartalan telelésének, hangzott el a Syngenta szakmai rendezvényein, amelyet a vállalat szőlészek, borászok számára szervezett az ország csaknem összes borvidékén.
– Idén szokatlanul korán, már március végétől fakadt a szőlő, majd továbbra is gyorsan, dinamikusan fejlődött. Május végén megindult a virágzás, majd június végétől a zsendülés is – mondta Nádudvari Éva, a Syngenta termékmenedzsere. – Fakadás előtt az ékköves faaraszoló kártétele okozott nagy riadalmat, több helyen védekeztek is ellene. A legnagyobb gondot a súlyos lisztharmatjárvány okozta. Alig fakadt ki a szőlő, máris megjelent a lisztharmat primer tünete. A tömeges aszkospóraszóródás Egerben április végén történt, hét nappal később már sporuláltak az első telepek. Nem sokkal később találtuk meg az aszkospórás fertőzés első tüneteit Szekszárdon is.
Ilyen korai tünetészlelés még nem volt, hangsúlyozta a szakember. A rendkívül korai megjelenés és a nagy primertünet gyakoriság súlyos korai lisztharmat járványveszélyt jelzett. Sokan nem vették elég komolyan a vészjelzéseket, későn, csak a bogyófertőzések észlelése után kezdtek kapkodva védekezni, ez természetesen nem vezetett kielégítő eredményre.
A kórokozók közül megjelent a peronoszpóra is, de eddig járványhelyzet nem alakult ki. A szőlő aranysárgaság fitoplazma veszélyes vektora – az amerikai szőlőkabóca – általánosan, gyakorlatilag minden ültetvényben megtalálható volt.
– A fentiekben elemzett időjárási és fertőzési viszonyok között, különösen a lisztharmat agresszív indulása miatt szokatlanul korán kellett az intenzív védekezéseket elkezdeni. Aki nem várt ki és időben, a primer tünetek megjelenése után azonnal kezdett a lisztharmat ellen védekezni, annak sikerült kapkodás, valamint extra védekezések nélkül is megmentenie a termést a súlyos károsodástól. A lisztharmatra nagyon érzékeny Blauburger fajtában lévő Syngenta kísérleti parcellán és a mellette lévő üzemi területen alkalmazott technológia eredményessége ezt igazolta.
A szokatlanul csapadékos július és augusztus okán indokolttá vált a szürkerothadás elleni intenzív védekezés is a borvidékek nagy részén.
A szőlőtermesztésben jelenleg a művelt borvidéki szőlőterület nagysága 64 ezer hektár. 2013-ban szüretelt szőlő mennyisége 390 ezer tonna volt. A szőlőtermesztéssel foglalkozók száma megközelíti a 60 ezret.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >