Simor András: „A hatóságok rosszul ülnek a lovon”
Hogyan alakítja át a virtuális világ a bankszektort? Pénz vagy kriptovaluta? Jó lenne-e, ha már euróval fizetnénk? Mi történne, ha átlagemberként a jegybanknál vezetnénk a számlánkat? FutureTalks podcastsorozatunkban Krizsó Szilvia ezúttal Simor András közgazdásszal, az Erste Group Bank AG felügyelőbizottságának tagjával, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökével beszélgetett.
A várható inflációnövekedés kapcsán Simor András úgy fogalmazott, a vita most arról szól, hogy vajon rövid távú növekedésre számíthatunk-e, vagy tartósra? Elmondta: a kínálati oldalon a globalizáció visszaesőben van, a kialakult helyzetben biztonságra törekszenek a vállalatok, a keresleti oldalon ugyanakkor nagyon megnőttek a megtakarítások a válság miatt.
– A nyitással ennek egy részét az emberek fel fogják élni, ami az infláció növekedése irányába hat. Akik félre tudnak tenni azok most lehet, hogy nagyobb megtakarításokat akarnak. Ebben a kereslethiányos helyzetben a hatóságok, különösen a jegybankok azzal próbálták az embereket vásárlásra bírni, hogy minél olcsóbbá tették a hiteleket. De hiába volt olcsó a hitel, az emberek hitelállománya nem igazán nőtt. Hordták bankba, állampapírba, részvénybe a pénzt, tehát egyszerűen megtakarítottak és nem vették igénybe a hiteleket, nem költöttek, annak ellenére, hogy ez a pénz igazából nem fialt semmit.
Simor András szerint a hitelek olcsósításával rosszul ülnek a hatóságok a lovon. Úgy véli, az emberek azért takarítanak meg, mert nem érzik magukat biztonságban. A 2008-as válság, a technológiai fejlődés és a pandémia hármasa miatt a közgazdász szerint olyan mennyiségű félelem és bizonytalanságérzés halmozódott fel az emberekben, ami mind hosszú távú megtakarításra ösztönzi őket.
Az euro bevezetését illetően Simor András úgy látja, hazánk nagyon közel van ahhoz, hogy erre érett legyen. Felvetődött a kriptovaluták terjedésének kérdése is.
– A pénz kezdi elveszteni az értékét. Ha én alacsony kockázatú befektetésben szeretném tartani a pénzemet és ott veszítek rajta, elértéktelenedik, és akkor keresek olyan eszközöket, amik magas kockázatúak, de mégis valamilyen hozamot biztosítanak: veszek tehát részvényeket, bitcoint, meg mindent, amiről azt gondolom, hogy föl fog menni az értéke.
Az Erste Group felügyelőbizottságának tagja szerint érdekes lesz, ha az államok kibocsájtják a saját elektronikus pénzüket.
– A jegybankok most is vezetnek elektronikus számlát a kereskedelmi bankok számára, de ha ők bevezetik a saját kriptodevizájukat, akkor gyakorlatilag minden magyar állampolgárnak és vállalkozásnak lehet a jegybanknál számlája, amiről sokkal jobban tud majd fizetni, mint most egy kriptodevizával. Ez leegyszerűsíti a fizetést és növeli a pénz biztonságát.
A beszélgetésben szó esik még a virtuális világ bankszektorra tett hatásáról, a munka drasztikusan átalakuló munka világához szükséges új készségekről, jegybank és kormány viszonya, valamint az olcsó hitelek hátrányáról.
A teljes beszélgetést meghallgathatja és megnézheti az alábbi platformokon, a linkekre kattintva:
Youtube:
Facebook:
https://www.facebook.com/trademagazin.hu
Soundcloud:
https://soundcloud.com/trade-magazin
Spotify:
https://open.spotify.com/show/1imr2D62BIXEzsr5RNABLu
Trade magazin:
https://trademagazin.hu/hu/rendezvenyek/future-talks-business-podcast/
Minden héten hétfőn 17 órakor új adással jelentkezünk a Future Talks Krizsó Szilviával business podcastunkban.
Kapcsolódó cikkeink
Kánya Kata: mindenki felelős a saját életéért!
Kánya Kata nem kér a titulusokból, abban hisz, hogy mindenkit…
Tovább olvasom >Egy román munkavállaló mobilisabb, jobban beszél nyelveket, mint egy magyar
Többek között az okokról is mesélt Baja Sándor, a Randstad…
Tovább olvasom >Te leteszed legalább ma a mobilod?– Dr. Aczél Petra a FutureTalks podcastban
Ha valaki még egy ünnepen is a mobilját nézi, ha…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >