Simor András: „A hatóságok rosszul ülnek a lovon”
Hogyan alakítja át a virtuális világ a bankszektort? Pénz vagy kriptovaluta? Jó lenne-e, ha már euróval fizetnénk? Mi történne, ha átlagemberként a jegybanknál vezetnénk a számlánkat? FutureTalks podcastsorozatunkban Krizsó Szilvia ezúttal Simor András közgazdásszal, az Erste Group Bank AG felügyelőbizottságának tagjával, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökével beszélgetett.
A várható inflációnövekedés kapcsán Simor András úgy fogalmazott, a vita most arról szól, hogy vajon rövid távú növekedésre számíthatunk-e, vagy tartósra? Elmondta: a kínálati oldalon a globalizáció visszaesőben van, a kialakult helyzetben biztonságra törekszenek a vállalatok, a keresleti oldalon ugyanakkor nagyon megnőttek a megtakarítások a válság miatt.

Simor András és Krizsó Szilvia
– A nyitással ennek egy részét az emberek fel fogják élni, ami az infláció növekedése irányába hat. Akik félre tudnak tenni azok most lehet, hogy nagyobb megtakarításokat akarnak. Ebben a kereslethiányos helyzetben a hatóságok, különösen a jegybankok azzal próbálták az embereket vásárlásra bírni, hogy minél olcsóbbá tették a hiteleket. De hiába volt olcsó a hitel, az emberek hitelállománya nem igazán nőtt. Hordták bankba, állampapírba, részvénybe a pénzt, tehát egyszerűen megtakarítottak és nem vették igénybe a hiteleket, nem költöttek, annak ellenére, hogy ez a pénz igazából nem fialt semmit.

Simor András
Simor András szerint a hitelek olcsósításával rosszul ülnek a hatóságok a lovon. Úgy véli, az emberek azért takarítanak meg, mert nem érzik magukat biztonságban. A 2008-as válság, a technológiai fejlődés és a pandémia hármasa miatt a közgazdász szerint olyan mennyiségű félelem és bizonytalanságérzés halmozódott fel az emberekben, ami mind hosszú távú megtakarításra ösztönzi őket.

Krizsó Szilvia
Az euro bevezetését illetően Simor András úgy látja, hazánk nagyon közel van ahhoz, hogy erre érett legyen. Felvetődött a kriptovaluták terjedésének kérdése is.
– A pénz kezdi elveszteni az értékét. Ha én alacsony kockázatú befektetésben szeretném tartani a pénzemet és ott veszítek rajta, elértéktelenedik, és akkor keresek olyan eszközöket, amik magas kockázatúak, de mégis valamilyen hozamot biztosítanak: veszek tehát részvényeket, bitcoint, meg mindent, amiről azt gondolom, hogy föl fog menni az értéke.
Az Erste Group felügyelőbizottságának tagja szerint érdekes lesz, ha az államok kibocsájtják a saját elektronikus pénzüket.
– A jegybankok most is vezetnek elektronikus számlát a kereskedelmi bankok számára, de ha ők bevezetik a saját kriptodevizájukat, akkor gyakorlatilag minden magyar állampolgárnak és vállalkozásnak lehet a jegybanknál számlája, amiről sokkal jobban tud majd fizetni, mint most egy kriptodevizával. Ez leegyszerűsíti a fizetést és növeli a pénz biztonságát.
A beszélgetésben szó esik még a virtuális világ bankszektorra tett hatásáról, a munka drasztikusan átalakuló munka világához szükséges új készségekről, jegybank és kormány viszonya, valamint az olcsó hitelek hátrányáról.
A teljes beszélgetést meghallgathatja és megnézheti az alábbi platformokon, a linkekre kattintva:
Youtube:
Facebook:
https://www.facebook.com/trademagazin.hu
Soundcloud:
https://soundcloud.com/trade-magazin
Spotify:
https://open.spotify.com/show/1imr2D62BIXEzsr5RNABLu
Trade magazin:
https://trademagazin.hu/hu/rendezvenyek/future-talks-business-podcast/
Minden héten hétfőn 17 órakor új adással jelentkezünk a Future Talks Krizsó Szilviával business podcastunkban.
Kapcsolódó cikkeink
Új FutureTalks podcast – Hollerung Gábor karmester: A közönség igénye fontosabb mindennél
Hollerung Gábor karmester, Budafoki Dohnányi zenekar ügyvezető zenei igazgatója volt…
Tovább olvasom >Ha a tőke diktál, akkor a mesterséges intelligencia nem lesz tekintettel az emberre
Kollár Csaba, kibernetikus és jövőszakértő volt a FutureTalks Krizsó Szilviával…
Tovább olvasom >Miből mennyi az elég? – válaszol Kovács András Péter
„A humor annyira a jelen és a pillanatnyi műfaja, így…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >