Sárgadinnyéből 20 ezer, görögdinnyéből 200 ezer tonnás termés várható
Mintegy 500 hektárnyi termőterületen nagyjából 20 ezer tonna magyar sárgadinnye betakarítása várható a napokban induló szedési időszakban – derül ki a legnagyobb hazai sárgadinnye-termelőnek számító Roszik Dinnye Kft.-nél rendezett sajtótájékoztatón. A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra: a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban egyaránt. A 4800 hektáros görögdinnye-termőterületről 200 ezer tonna termést várnak a szakemberek.
Az előrejelzések szerint idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható hazánkban – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Mind a termésbecslési adatok, mind a vetőmag-értékesítés adatai azt igazolják, hogy az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. Ezek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyékben található. A termőterület tizedével rendelkezik Tolna és Veszprém megye, a többi területen jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét – tette hozzá az osztályelnök.
Magyarországon jellemzően a sárgadinnye két típusának termesztése folyik. Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki. A tapasztalatok alapján a fogyasztók egyre jobban keresik – és hajlandóak is megvásárolni – a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók egyre kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, így a 1,5 kg körüli termést választják a 2,5-3,5 kg-os helyett.
A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így az export tekintetében sokáig nem volt számottevő a forgalom, azonban 2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. Ez a szám azonban még mindig jóval kevesebb, mint görögdinnye esetében, vagy mint amennyi a környező országok igénye lenne. A 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik. Az exportpiaci lehetőségek kapcsán idén a NAK tanulmányutat is szervezett a termelőknek, abban bízva, hogy a külföldi tapasztalatok a későbbiekben integrálhatók lesznek a hazai termelésbe, javítva ezzel a versenyképességet.
A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra: a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban egyaránt. A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt a növények fejlődése némileg lelassult, ami két hét csúszást eredményezett. A sárgadinnyeszezonunk hosszabb, mint amit a görögdinnyénél megszoktunk. Több terület került már fedett sátrak alá, így a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek a magyar termelők ellátni.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a görögdinnyét illetően elmondta: a tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt tavaly az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon. Ennek eredményeképp átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés: a Békési termőtájon a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó Szabolcsi termőtájon viszont már több mint 2000 hektáron termesztenek dinnyét. A Baranyai, a Tolnai és a Jászság-Hevesi termőterület nagysága érdemben nem változott. Göcző Mátyás hozzátette: eleinte úgy tűnt, hogy idén két héttel korábban indul a hazai dinnyeszezon, a májusi időjárás azonban ezt felülírta, így a szokott időben, július elején jelenhet meg a piacon a magyar görögdinnye. A jövőben a szezon kitolódhat: az utóbbi évek technológiai korszerűsítéseinek köszönhetően már fedett fóliaház alatt is elindult a termelés, így néhány éven belül június végétől akár szeptember közepéig-végéig is kapható lesz a hazai görögdinnye. Ezzel elkerülhetővé válik az úgynevezett összeérések miatt jelentkező dömping és árzuhanás. Az egységes kérelmek adatai és a növények jelenlegi állapota alapján idén 200 ezer tonna körüli görögdinnye-termés várható Magyarországon, ami mind a hazai keresletet, mind az exportigényeket kielégíti.
Kapcsolódó cikkeink
Módosult a kukorica és napraforgó terméshozam előrejelzése
Szeptember elejére mind műholdas, mind termelői adatszolgáltatáson nyugvó agrárkamarai termésbecslési…
Tovább olvasom >Gyenge az idei körtetermés (is)
A körte az ősz egyik legfontosabb gyümölcse, ám a termelés…
Tovább olvasom >160–180 ezer tonna görögdinnyét takaríthatnak be idén
A KSH adatai szerint Magyarországon 2,88 ezer hektár termőterületről 124,7…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >