Rovaralapú megoldások kutatásában működik együtt az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem
A rovaralapú megoldások közös kutatására és fejlesztésére kötött együttműködési szándéknyilatkozatot a rovarfehérje-gyártó Agroloop és a győri Széchenyi István Egyetem – olvasható a két szervezet közös közleményében, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

(Fotó: Pixabay)
A megállapodás értelmében az egyetem mosonmagyaróvári Innovációs parkja jelentős kutatás-fejlesztési erőforrásokat biztosít a rovarfehérje-gyártó cég számára: kiterjedt laborhálózatával és a saját területén végzett kisparcellás vizsgálatokkal segíti többek között a lárvaalapú szerves trágya tesztelését. Ennek során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek tényleg jobb-e a beporzó képességük, vonzzák-e a beporzó rovarokat, és így valóban felerősítik-e az adott területen nevelt növények reprodukcióját. Ugyancsak válasz születhet arra, hogy a lárvatrágyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét riasztja el – írták. Az Agroloop az így kapott kutatás-fejlesztési eredmények és innovációk gyakorlati alkalmazását, gazdasági hasznosulását bemutatja a hallgatóknak. Így például szakmai támogatással, rendszeres előadásokkal és tanulmányi üzemlátogatásokkal segíti az egyetemen bevezetett rovartenyésztés szaktárgy oktatását.
A közlemény szerint a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul, míg a globális szántóföldi növénytermesztés 75 százaléka takarmánycélú tevékenység
Ennek kiváltására kínál környezetkímélő alternatívát az Agroloop: helyi élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amelyek az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. Az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége egy teljesen új iparágat nyitott az agráriumban. Ezt emeli magasabb szintre a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás – írták. A közleményben Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője kifejtette, hisz abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében. Teschner Gergely, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs parkjának vezetője a közleményben megjegyezte, az egyetemen kiemelten foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, ezért az egyik legfontosabb stratégiai céljuk az, hogy oktatási és kutatási tevékenységükkel folyamatosan tegyenek a fenntartható fejlődés érdekében és szélesítsék hallgatóik látókörét.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >