Rovaralapú megoldások kutatásában működik együtt az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem
A rovaralapú megoldások közös kutatására és fejlesztésére kötött együttműködési szándéknyilatkozatot a rovarfehérje-gyártó Agroloop és a győri Széchenyi István Egyetem – olvasható a két szervezet közös közleményében, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

(Fotó: Pixabay)
A megállapodás értelmében az egyetem mosonmagyaróvári Innovációs parkja jelentős kutatás-fejlesztési erőforrásokat biztosít a rovarfehérje-gyártó cég számára: kiterjedt laborhálózatával és a saját területén végzett kisparcellás vizsgálatokkal segíti többek között a lárvaalapú szerves trágya tesztelését. Ennek során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek tényleg jobb-e a beporzó képességük, vonzzák-e a beporzó rovarokat, és így valóban felerősítik-e az adott területen nevelt növények reprodukcióját. Ugyancsak válasz születhet arra, hogy a lárvatrágyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét riasztja el – írták. Az Agroloop az így kapott kutatás-fejlesztési eredmények és innovációk gyakorlati alkalmazását, gazdasági hasznosulását bemutatja a hallgatóknak. Így például szakmai támogatással, rendszeres előadásokkal és tanulmányi üzemlátogatásokkal segíti az egyetemen bevezetett rovartenyésztés szaktárgy oktatását.
A közlemény szerint a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul, míg a globális szántóföldi növénytermesztés 75 százaléka takarmánycélú tevékenység
Ennek kiváltására kínál környezetkímélő alternatívát az Agroloop: helyi élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amelyek az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. Az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége egy teljesen új iparágat nyitott az agráriumban. Ezt emeli magasabb szintre a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás – írták. A közleményben Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője kifejtette, hisz abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében. Teschner Gergely, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs parkjának vezetője a közleményben megjegyezte, az egyetemen kiemelten foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, ezért az egyik legfontosabb stratégiai céljuk az, hogy oktatási és kutatási tevékenységükkel folyamatosan tegyenek a fenntartható fejlődés érdekében és szélesítsék hallgatóik látókörét.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
V. Németh Zsolt: már számos intézkedés történt az aszálykárok mérséklésére
Már számos intézkedés történt az aszálykárok mérséklésére, a vízügyi igazgatóságok…
Tovább olvasom >Nagy István: hamarosan újraindulhatnak a kínai-magyar agrárkapcsolatok
A magyar mezőgazdaságot és agráriumot számos kihívás érte az utóbbi…
Tovább olvasom >NAK: Brüsszel zöld utat biztosítana az ukrán importnak
Június 5-én lejárt az Ukrajna javára biztosított szabadkereskedelmi intézkedések hatálya,…
Tovább olvasom >További cikkeink
PwC E-toplista: A legnagyobb és legismertebb online kereskedők
4 kategória: legnagyobb, FMCG, magyar, legismertebb – 2024 legsikeresebb e-kereskedőinek…
Tovább olvasom >Krízistérkép 2024: Jelentősen nőtt az elhúzódó válságok száma
450 válsághelyzetet regisztrált és elemzett kommunikációs szempontok szerint az MPRSZ…
Tovább olvasom >A magyarok adnak a leggyakrabban online borravalót az ételfutároknak
Továbbra is népszerű a magyarok körében a borravaló adása, ami…
Tovább olvasom >