Rohamosan drágul a kenyér

Háború, energiaköltségek, alapanyagárak hajtják felfelé a kenyér árát

A kialakult helyzet súlyosságát az is jól jelzi, hogy – a kormány 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. A most kirobbant háború azonban nemcsak az ukrán, de az orosz gabonatermelést és exportot is teljesen felforgatta. Amennyiben Oroszország elfoglalja Ukrajnát, ennek az exportmennyiségnek a sorsa teljesen bizonytalanná válik, ami komoly áruhiányt és számottevő áremelkedést is generálhat a térségben. A háború Olaszországot is elérte, bezárás fenyegeti az olaszországi pékségeket a korábban Ukrajnából és Oroszországból érkezett búzaszállítmányok megakadása miatt. Jelen állás szerint a kenyér és a tészta 30 százalékos drágulása várható. A világméretű „vészhelyzet közvetlen közelről” érinti Olaszországot, mivel a kenyér- és kekszgyártáshoz használt liszt 64 százalékát, valamint az állatok táplálásához szükséges kukorica 53 százalékát importálja.

Mi a helyzet Magyarországgal?
Itthon sajnos már jó ideje csúcson vannak az árak, néhány százalékkal meg is haladták a világpiaci árszintet. Azonban, ha a világpiacon a háborúból kifolyólag egy komolyabb gabona- és olajos mag áremelkedés lesz, az Magyarországon heteken belül egy az egyben jelentkezni fog. Raskó György agrárközgazdász az Agrarszektornak korábban elmondta, hogy a belföldi árak tovább fognak emelkedni, még drágább lesz a napraforgóolaj, a liszt, a kenyér, a péksütemények és több más termék is. Ez a drágulás pedig most határozottan benne van a levegőben.

Jöhet a 800 forintos kenyér?
Január elején elképesztő drágulás kezdődött, melyet a számok is jól alátámasztanak: az év első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az éves maginfláció 7,4 százalékos volt januárban. Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11,0 százalékkal nőtt tavaly januárhoz viszonyítva.

Ha elmegyünk egy nagyobb üzletbe, megdöbbentő árakkal találhatjuk magunkat szembe, egy kilogramm kenyeret például 400-450 forint alatt nem is lehet találni. Persze, nem a gluténmentes vagy magvas, barna kenyerekről van szó, hanem a hagyományos fehér kenyérről. Érthető módon felmerül bennünk a kérdés: mi ennek az oka? Az alapanyag, a munkabér és a szállítási költségek emelkedése. Mind a malmoknál, mind a gazdáknál is jelentős tényező az utóbbi kettő, ráadásul az amúgy sem rózsás helyzet most tovább romlott.

Háború a szomszédban
Ukrajnát gyakran szokták Európa éléskamrájaként emlegetni jelentős élelmiszerexportja miatt, így az oroszokkal dúló háború komoly fennakadásokat okozhat az élelmiszerellátásban. Az orosz-ukrán feszültségek miatt tovább emelkedhet az olaj és a földgáz világpiaci ára is, emellett azonban a két ország még egy sor fontos nyersanyag piacán számít jelentős szereplőnek úgy, mint a nikkel, az árpa és a búza, melyek szállításában fennakadások jöhetnek a háború következtében. Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzaexportjának 29%-át adják. Ukrajna a búza mellett zabból és kukoricából is komoly exportőr. Egyes szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy néhány országban kenyérhiányt is okozhat. Az export akadozása nem csak Európát érintené fájdalmasan, a Közel-Keleten és Afrikában is sok ország az ukrán búzára és kukoricára van utalva. A mezőgazdasági árak további emelkedése komolyabb ársokkot okozhat, főleg akkor, ha az oroszok elfoglalják az ukrán termőterületeket.

Nem most kezdődött a baj
Természetesen nem egyik napról a másikra ugrottak meg az árak, a bérek és a hiányok sem. Már tavaly november is arról kellett beszámolnunk, hogy a túlélésért küzd a pékségek jó része Magyarországon, az alapanyagok, valamint a szállítási- és energiaköltségek növekedését ugyanis sok ágazati szereplő már nem tudja lenyelni, függetlenül attól, hogy drágább lesz a kenyér és más pékáru is. A pékszövetség akkori becslése szerint az előttünk álló egy-két évben tömegével zárhatnak be azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak költséghatékonyan termelni, így a meglévő kilencszáz sütőipari vállalkozásból a következő időszakban több száz húzhatja le a rolót – és ekkor a háború még nem kopogtatott az ajtón. Az pedig továbbra is a jövő kérdése, hogy hogyan tovább és milyen árak fognak visszaköszönni a pékáruk polcain (is). (agrarszektor.hu)