Rivalizáló tervezetek a kamarai tagságról

Egymással rivalizál az Iparkamara törekvéseit tükröző kamarai törvénytervezet és a vidékfejlesztési tárca agrárkamara-tervezete. Egyelőre az Iparkamara tűnik az esélyesebbnek.

Kemény sarctól mentesülhetnek a kiskereskedelmi áruházláncok: a Népszabadság információi szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál és a nemzetgazdasági tárcánál is egyaránt kemény ellenállásba ütközött a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárkamaráról tett javaslata.

Úgy tudni, hogy a nagy cégekre máskülönben milliárdos nagyságrendű „kamarai tagdíjat” előirányzó tervezet uniós direktívákat sérthet, mivel nagyrészt ugyanazt a céges kört és területet szabályozná, mint az információink szerint napokon belül a kormány elé kerülő, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) törekvéseit tükröző kamarai törvény tervezete.

Igaz, a cégek számára a kötelező kamarai tagságot előrevetítő, a névleg Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és KIM közös javaslatában is van olyan pont, ami egyelőre fennakadt a rostán. Úgy hírlik, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) nem talált megértő fülekre a kamarai törvény-javaslat egy igencsak sajátos pontja: eszerint a jövőben az 500 négyzetméternél nagyobb áruházak építéséhez a területileg illetékes kamara, míg a 2500 négyzetméternél nagyobbaknál ellenben az MKIK áldásával épülhetnének áruházak.

A törvényjavaslatban ugyan nincs pontosan szabályozva a döntéshozatal pontos rendje, azonban a GVH által aggályosnak minősített passzus alapján könnyen lehet, hogy a nagy áruházláncok a jövőben csak úgy fejleszthetnének, ha erre a helyi, illetve országos testületben a versenytársaik is rábólintanak.

A megkérdezett üzleti vállalkozások egyöntetűen berzenkedtek a kötelező kamarai tagság ötletétől, mondván: ez a cégeknek az új sarc – tagdíj – mellett jókora többletadminisztrációt jelent majd.

A februárban kiszivárgott javaslat szerint a területi kereskedelmi és iparkamarák kapnák meg jövőben a ma a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben szóló adatnyilvántartási feladatokat. Ilyenformán a kamara nemcsak az eddig cégbíróságnak fizetendő illetéket kaphatja meg, ám a cégnyilvántartásból származó adatok összesítésével is foglalkozó vállalkozások – Opten, Microsec – az KIM helyett a kamarától vásárolhatják meg ezeket az adatokat.

Úgy tudni, hogy az érintett tárcáknál inkább azt kifogásolják, hogy a két kamara tevékenysége között jókora az átfedés, ez pedig szembe menne a bürokrácia leépítését célzó uniós törekvésekkel. Nem véletlen, hogy a VM is fúrta a kamarai törvény szövegét, mondván, hogy ott nincsen megfelelően elhatárolva egymástól a két kamara tevékenységi köre – – írja a Népszabadság Online.