Kockázatos EKÁER

Hatályba lépett az EKÁER módosítása, melyben változott a kockázati biztosíték fizetésére kötelezettek köre. Eszerint biztosítékot kell fizetnie az új EKÁER-kötelezetteknek még nem kockázatos termékek esetén is. A szabályozás a Közösségen belüli termékértékesítéseket továbbra sem érinti, csak a beszerzést, valamint az első belföldi értékesítést.

A MAZARS elemzéséből kiderül, hogy az új EKÁER-kötelezettek, vagyis azok a cégek, amelyek a tárgyévben és azt megelőző kettőben egyszer sem kértek még EKÁER-számot, illetve azok, amelyeknek az EKÁER-szám igénylésük során fel volt függesztve az adószámuk, a továbbiakban meghatározott ideig kockázati biztosíték fizetésére kötelezettek. A leginkább érintettek az újonnan alakult hazai vállalkozások, illetve a Magyarországon áfaalanyként újonnan nyilvántartásba vett külföldi társaságok. A kockázati biztosítékot az első bejelentéskor és az első bejelentéstől számított 180. napig tett bejelentéskor kell nyújtani. Ha az első EKÁER-jelentést követő 180 napon belül nem történik tíz EKÁER-jelentés, akkor a tizedik EKÁER-szám igényléséig kell a kockázati biztosítékot nyújtani. A kockázati biztosíték esetében fontos, hogy a biztosítékot előre fel kell tölteni a bejelentést követő 45 napban tervezett értékesítések összegének 15%-ára. Ezután pedig folyamatosan vizsgálni kell, hogy 45 nap átlagában a befizetett kockázati biztosíték eléri-e a már tényleges adatokon alapuló értékesítési volumen 15%-át.

Ugyanakkor, ha az adóhatóság bármely adó­nemen tartozást észlel, annak rendezését a kockázati biztosíték összegéből átvezetés útján intézheti. Ilyenkor pedig előfordulhat, hogy az adó- vagy járuléktartozás kiegyenlítése miatt az elkülönített biztosíték nem éri el a törvényileg előírt mértéket. Ha pedig nincs megfelelő biztosíték az elkülönített EKÁER-számlán, akkor nem lehet EKÁER-számot kérni.