Rengeteg az import hús a magyar polcokon

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 09. 16. 12:10

Magyarország élőmarha- és sertéshús-piacán komoly változások figyelhetők meg 2024-ben: miközben az élőmarha-import növekedett, a marhahús exportja jelentős csökkenést mutatott. Az importált sertések száma is jelentősen nőtt, miközben a termelők számára az elmúlt évek nem voltak gondtalanok. A versenyképesség javítása és az őshonos állatfajták védelme kiemelt célként szerepel a mezőgazdasági ágazatban – írja az Agrárszektor.

Élőmarha-import és export alakulása

Növekvő import, csökkenő export: kihívások a magyar állattenyésztésben

2024 első félévében Magyarország élőmarha-importja 6,9 százalékkal növekedett, elérve a 12,7 ezer tonnát, amelynek nagy része Dániából, Németországból és Hollandiából érkezett. Az élőmarha-export ugyanakkor 24,7 százalékkal esett vissza, amely jelentős piaci változásokat vetít előre. A marhahús export mennyisége 3,8 ezer tonnával csökkent, míg az import volumene 13 százalékkal nőtt. A fiatal bikák termelői ára 926 forint/kilogramm hasított meleg súly volt, ami 15 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.

A szarvasmarhák vágása is csökkent: 2024 január-júliusában 10,2 százalékkal kevesebb szarvasmarhát vágtak le, mint az előző év azonos időszakában. Különösen a tehenek és üszők vágása csökkent jelentős mértékben, míg a bikák vágása enyhe növekedést mutatott.

A sertéshús-piac kihívásai

Az élősertés importja is erőteljesen növekedett: 2024 első öt hónapjában 9 százalékkal nőtt az import 2023 azonos időszakához képest, míg az export 39 százalékkal csökkent. A behozatal kétszerese volt a kivitelnek, ami azt jelzi, hogy a hazai sertéshús-termelők egyre nehezebben tudják tartani a lépést a versenytársakkal. Főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett élő sertés, míg a magyar kivitel főként Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult.

A vágósertés ára 10 százalékkal volt alacsonyabb 2024 júliusában, mint egy évvel korábban, és a nyers sertéshúsok feldolgozói értékesítési árai is csökkentek. A belföldi termelésből származó vágósertés ára eddig egész évben elmaradt a 2023-as szinttől.

Fejlesztési tervek és célok

Nagy István agrárminiszter a szarvasmarha-tenyésztés és a sertéshús ágazat fejlesztését kiemelt célként jelölte meg, különös tekintettel a védett őshonos állatfajták megőrzésére és az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására. A génmegőrzés és az állatjóléti támogatások mellett az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem is fontos szerepet kap.

A magyar szürke szarvasmarha és más veszélyeztetett állatfajták fennmaradásának támogatására már több pályázat is elérhető, és az ősszel újabb támogatási lehetőségek várhatók. A cél, hogy a hazai állattenyésztés fenntarthatóbbá és versenyképesebbé váljon, miközben megőrzik a hagyományos, őshonos fajtákat is.