Rekordot dönt idén a magyar-cseh kereskedelmi forgalom
Rekordot dönt idén a kereskedelmi forgalom értéke Magyarország és Csehország között, ugyanakkor a feleknek közös érdeke a kétoldalú gazdasági együttműködés további fokozása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Prágában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar-cseh kormányzati csúcstalálkozót követően Szijjártó Péter kiemelte, hogy minél szorosabb a gazdasági együttműködés a két ország között, az annál inkább hozzá tud járulni a gazdaság gyors újraindulásához. Márpedig utóbbi szerinte alapvető feltétele annak, hogy az új világgazdasági korszakot felvezető versenyben mindkét ország sikeres lehessen.
Arról számolt be, hogy az idei első féléves adatok alapján 2021-ben meg fogja haladni a 10 milliárd eurót a magyar-cseh kereskedelmi forgalom volumene, amire korábban nem volt példa. Hozzátette, exportorientált gazdaságként ez jelentős hozzájárulás a magyar bruttó hazai termék (GDP) bővüléséhez.
A forgalom további növelése érdekében a magyar Eximbank 570 millió eurós hitelkeretet hozott létre a magyar és cseh cégek kereskedelmi együttműködésének támogatására – tájékoztatott.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy jól sikerültek a magyar vállalatok csehországi beruházásai. Erre példaként említette, hogy a MOL már több mint 300 benzinkutat működtet az országban, míg az MVM megvásárolt egy olyan energetikai céget, amely mintegy 1,6 millió cseh fogyasztó számára biztosít földgáz- és energiaszolgáltatást. Emellett azt is megemlítette, hogy Magyarországon 330 cseh vállalat több mint 6000 embernek ad munkát, és folyamatosak a beruházások.
Rámutatott, hogy a közép-európai térség fontos versenyhátránya a gyorsvasutak hiánya, amit most a régió országai közösen próbálnak ledolgozni. Mint mondta, szerdán épp a magyar fővárosban ülésezik a visegrádi négyek (V4) azon munkacsoportja, amely a Budapestet Szlovákián és Csehországon keresztül Varsóval összekötő gyorsvasút tervezését és előkészítését végzi. Hamarosan pedig közösen fordulnak majd az Európai Bizottsághoz azért, hogy a tervezési-engedélyezési munkálatokra juttasson pénzt az Európai Unió – tudatta.
A miniszter végezetül elmondta, hogy Magyarország jelenleg is versenyben van több nagy nemzetközi beruházásért, amelyek egy jelentős része az elektromobilitáshoz kapcsolódik. „Alapvetően keleti beruházásokról beszélünk” – fogalmazott.
Majd ennek kapcsán aláhúzta: az elmúlt évek bizonyítják, hogy a kormány helyes döntést hozott a keleti nyitás stratégiájának meghirdetésével. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Bizonytalan a Tesco jövője Közép-Európában
Komoly kihívásokkal néz szembe a Tesco közép-európai üzletága. Hazai piacán…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Márciusban 2 százalékon maradt az infláció Csehországban
Márciusban a februári 2 százalékon maradt az éves infláció Csehországban…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >