Rekordmennyiségű málna és szeder termett a Pilisi Parkerdőben
Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.
A természetjárók június-július fordulóján rég nem látott tömegű málnával találkozhattak a Dobogókő környéki erdőkben, a parkerdő munkatársai szerint augusztusra rekordnak számító szedertermés is várható – olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Mint írják, nemcsak az időjárás kedvezett a bogyós gyümölcsöknek a főváros környéki kirándulóhelyeken, hanem a Pilisi Parkerdőt érintő 2014-es jégkárral is összefüggésbe hozható az idei kiváló termés.
A négy évvel ezelőtti katasztrófában megsérült fák lombkoronájának záródása ugyanis annyira lecsökkent, hogy az alattuk élő lágyszárú- és cserjefajok még több fényhez, nedvességhez és tápanyaghoz jutottak, amely többek között a nagy mennyiségű málna- és szedertermést is biztosítja.
Mindkét vadon termő gyümölcs őshonos a Pilisi Parkerdő területén, és pont az a magasabban fekvő régió biztosítja számukra a legjobb életfeltételeket, amelyet a jégkár a legerősebben érintett. Az elmúlt években ezért ezek a növények gyorsan elszaporodtak, és a nyár eleji csapadékos, de meleg időjárásnak köszönhetően rekordnagyságú termést hoztak.
Az erdei gyümölcsök a Pilisi Parkerdő területén a legalapvetőbb szabályok betartásával szabadon szedhetők. Gyümölcsökre, gyógynövényekre, vagy a gombákra egyaránt vonatkozik, hogy csak személyes fogyasztásra gyűjthetők, naponta és fejenként legfeljebb két kilogramm mennyiségben. Aki ennél többet szeretne felhasználni, vagy értékesíteni szeretné az erdőben szedett gyümölcsöket, annak a Pilisi Parkerdő helyi erdészetének írásos engedélyére van szüksége. A részletes szabályok a parkerdo.hu oldalon is olvashatók.
A júliusban érő málna és az augusztusban szedhető szeder is sokféleképpen hasznosítható. Azon túl, hogy a túra során üdítő csemegének számítanak, ízletes lekvár vagy szörp készíthető belőlük, de hosszabb távon akár fagyasztva is tartósíthatók.
A gyümölcsérés időszakában a Pilisi Parkerdő erdei iskoláinak programjában is szerepel a lekvárfőzés, így például a visegrádi Mogyoró-hegyen található Madas László Erdészeti Erdei Iskolában táborozó csoportok is készítenek lekvárokat, amelyeket az őszi és a téli időszakban érkező látogatók is fogyaszthatnak. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Visszatérhetnek a bogyós gyümölcsök – ha alkalmazkodunk
Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány erősen átalakította a magyar bogyósgyümölcs-ágazatot,…
Tovább olvasom >Málna fák között: új remény a klímaváltozás sújtotta bogyósgyümölcs-termesztésben
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse, a málna ma már nemcsak…
Tovább olvasom >Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >További cikkeink
A GVH vizsgálatai szerint nem a kiskereskedelem a ludas az áremelkedésekben
Nem a kiskereskedelem a felelős a tej, a tejtermékek és…
Tovább olvasom >Iskolakezdés: átlagosan 50-75 ezer forinttal terveznek a családok
A REGIO JÁTÉK friss felmérése szerint a 2025-ös iskolakezdés átlagosan…
Tovább olvasom >Magyar sertéshús-külkereskedelem: drámai visszaesés az első öt hónapban
Miközben a világ meghatározó sertéshúspiacain – így az Egyesült Államokban,…
Tovább olvasom >