Rekordév a halgazdaságokban – de még mindig kevés halat eszünk

A ponty továbbra is tarol

A hazai haltermelés gerincét továbbra is a ponty adja: 2024-ben az étkezési célú halak közel 80%-át ez a faj tette ki. Az összesített pontytermelés 11 900 tonnára nőtt, megközelítve a 2020-as rekordév szintjét. A legnagyobb halmennyiség három régióból érkezett: az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld térsége hagyományosan is erős a halgazdálkodásban, és kiváló természeti adottságokkal rendelkezik.

Aszály és hőhullám: természetellenes kihívások

Bár a számok biztatóak, a kedvezőtlen időjárás komoly kihívást jelentett a termelőknek. 2024 az egyik legmelegebb év volt hazánkban, februárban például +7 °C-kal volt magasabb az átlaghőmérséklet az ilyenkor megszokottnál. Ráadásul a csapadékmennyiség is rendkívül alacsony volt: az elmúlt 124 év 25. legszárazabb évét éltük. A vízpótlás ezért kulcsfontosságúvá vált – több mint 270 millió köbméter vizet használtak fel a halastavak fenntartására, 14%-kal többet, mint az előző évben.

Rekord a takarmányozásban is

A halgazdák a természetes táplálék mellett egyre több kevert takarmányt is használnak. 2024-ben több mint 58 000 tonna ilyen tápanyagot etettek fel, ami új rekordot jelent. A cél a gyorsabb növekedés és jobb minőség elérése – különösen a ponty esetében, amely az íze és állaga miatt kiemelt figyelmet kap.

Ragadozók és szabályszegések veszélyeztetik a termelést

Az állatok által okozott károk is egyre nagyobb problémát jelentenek: kárókatonák, kócsagok, vidrák és hódok rendszeresen megsebesítik vagy elpusztítják a halakat, különösen az ivadékokat. Eközben az engedély nélküli, idegenhonos halfajok tavakba telepítése is komoly veszélyforrás: az elmúlt három évben 16 esetben kellett bírságot kiszabni emiatt. Bár bizonyos idegen fajok telepítése engedélyezett, ezt kizárólag zárt, lefolyástalan vizekben lehet megtenni.

Importnyomás és fogyasztási paradoxon

Bár a magyar halexport 13,3 milliárd forintot ért el 2024-ben, az import több mint négyszerese volt, 56,7 milliárd forint. A külkereskedelmi mérleg így 43,4 milliárd forintos hiányt mutat – ráadásul ez az arány tovább romlott az előző évhez képest. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a magyarok még mindig nagyon kevés halat fogyasztanak: fejenként átlagosan évi 5,8 kilogrammot, míg az EU-s átlag ennek közel négyszerese, 21 kg.

A hal iránti idegenkedés, a feldolgozás ismeretének hiánya, valamint a fogyasztási szokások (főként karácsonykor kerül hal az asztalra) mind hozzájárulnak ehhez az alacsony számhoz.

Előrelépésre van szükség

A hazai haltermelés tehát jól teljesít, a jövő azonban komoly feladatokat is rejt: a vízgazdálkodási kihívások, a ragadozók elleni védekezés, a fogyasztás ösztönzése és a szabályozás betartatása mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy ez az agrárágazat hosszú távon is versenyképes és fenntartható maradjon. A számok biztatók – de a halat nem elég megtermelni, el is kell tudni adni. Ehhez pedig szemléletváltásra van szükség a fogyasztók, a kereskedelem és a döntéshozók részéről is.