Magazin: A reggeliztetés a házon kívüli étkezés első lépése lehet Magyarországon

A nálunk gazdagabb országok mércéjével mérve Magyarországon még mindig viszonylag kevesen étkeznek rendszeresen „házon kívül”, vagyis valamiféle kereskedelmi vendéglátóhelyen, legyen szó büféről vagy akár elegáns étteremről. A tendencia javulóban van, a szakma „surranópályája” pedig a reggeliztetés lehetne.

Az életmód, a társadalmi szokások változásával és a családok egyre kisebbé válásával párhuzamosan egyre többen és egyre több étkezésüket bonyolítják „házon kívül”. Az életmódváltozás egyik kísérő tünete a folytonos időhiány, amit a többség részben úgy próbál leküzdeni, hogy amit lehet, azt menet közben, útközben old meg. Utazás közben telefonál, olvas – és eszik. A tapasztalatok azt mutatják, legtöbbször a nap első étkezése, a reggeli esik a sietség áldozatává. Kihagyni pedig nem lenne érdemes, mert élettani szempontból mindenki számára javallott egy jól összeállított reggeli menü. A reggeli igen fontos a tanulás, az emlékezés és a fizikai jóllét szempontjából felnőtteknél, illetve fiatalabbaknál egyaránt. A nap eleji étkezés a diákok esetében jobb magaviseletet és teljesítményt, a felnőtteknél pedig kellemesebb közérzetet, magasabb szintű munkabírást eredményez.

Reggelizni tehát mindenkinek kell, vagy kellene. Sokat vagy keveset, nehezet vagy könnyűt – ez már legyen divat és (élet)filozófia kérdése. A reggeli élettani (és üzleti) szerepét a jövőben azért sem szabad lebecsülni, mert egyre többen vannak a „kétszer étkezők”, akik kihagyják a nap második étkezését, az ebédet, így a reggeli az egész napjukat meghatározó legfontosabb étkezéssé válhat.

Érdekes jelenség az is, hogy a reggeli „fogásokat” napközben is szívesen fogyasztják a vendégek, tehát azok is, akik nem reggeliznek. Nem véletlen hát, hogy mind több vendéglátóhely hosszabbítja meg, sőt kínálja néha teljes nyitva tartásban a „reggelit”.

Kiket, mikor várjunk?

Az életmódváltozás okán a reggeli, a reggeliztetés ma már igencsak mást jelent, mint akár huszonöt-harminc évvel ezelőtt. A műfaj kiszélesedett mind kínálatban, mind időben. A múlt század nyolcvanas éveinek derekán reggel nyolc után – a szállodákat kivéve – már szinte sehol nem lehetett reggelizni, a kínálat pedig jobbára a kontinentális és a brit reggelire korlátozódott, valamint a kilencvenes évekre szinte teljesen eltűnt tejivókra.

Ma reggel hat-hét órától gyakorlatilag délig tart a reggeli időszaka, ami kínálatát nézve is igen sokrétű. Sőt, ha lehet azt mondani, a reggeli legalább három-négy időzónára osztható – amihez ugyanennyiféle vendégtípus rendelhető.

Az első idősávba, reggel hat és nyolc közé, a munkába igyekvők egy része, valamint a középiskolás diákok sorolhatók. Elvárásaik a reggelivel szemben meglehetősen határozottak és alig változóak, ugyanakkor szeretnek minél gyorsabban (azonnal) és minél olcsóbban hozzájutni. Jellemzően nem ülnek le, menet közben (to go) fogyasztják el reggelijüket.

A második csoportba a munkába indulók másik fele és a főiskolások, egyetemisták tartoznak, akik általában reggel nyolc és tíz között keresik fel a reggelizőhelyeket. Ők már szívesebben ülnek le, közben olvasnak, nyomkodják a netbookjaikat. Diákok számára gyakran a reggeli találka színhelye lehet a reggelizőhely, ahol „összevárják” egymást. Ez a csoport már „válogatósabb”, sok esetben egészségtudatosabb is, mint az előző, nagyobb hangsúlyt fektet a korszerűbb táplálkozásra.

Körülbelül ugyanebben az idősávban érkeznek az üzleti reggelizők. Az üzleti reggeli az utóbbi években lett a formálisabb, lényegesen feszesebb üzleti ebéd széles körben elfogadott alternatívája. A reggeli – mivel jóval később lépett ki az otthonok falai közül, mint az ebéd vagy a vacsora – egyfajta bizalmat, családiasságot sugall, ezáltal segít oldani a tárgyalópartnerek közötti esetleges feszültséget is. Az üzleti reggeli már teljes szervizt igényel a vendéglátóhelytől, nagyobb kényelmet és távolságtartó diszkréciót.

A reggeliztetés utolsó idősávjában a legtöbb vendég turista, azok, akik tíz óra körül hagyták el a szálláshelyet, s bőséges, kényelmes reggelire vágynak, amivel kihúzhatják sokszor akár vacsoráig is.

Reggelizni, de hol?

A jól működő, üzletileg sikeres reggelizőhely szempontjából kiemelkedően fontos annak elhelyezkedése. A legtöbb reggelit (is) kínáló hely világszerte mindenütt a belvárosokban, az üzleti és bevásárlónegyedekben, egyetemek, turistalátványosságok környékén, illetve a forgalmasabb közlekedési csomópontok szomszédságában található. Mint „funkcionális” étkezőhelyek, többnyire a napközbeni tartózkodási hely szomszédságában, attól pár percnyi járásra vannak, szemben a vacsorázóhelyekkel, amelyek sokszor inkább már az otthon közelségében találhatók.

Viszonylag új jelenség az üzletközpontokban „egy kupacban”, legtöbbször reggelit is kínáló vendéglátóhelyek megjelenése – ahol a reggeli forgalom jelentős részét maguk a „házban” dolgozók generálják. E helyek üzleti sikeréhez hozzájárul az a – állandó vendégek számára nem mellékes – körülmény, hogy általában különböző „műfajban utaznak”, így a rendszeresen itt reggelizők naponta más és más helyre ülhetnek be, ezzel is változatosabbá téve első étkezésüket.

A világ nagyvárosaiban egyre több múzeum, multiplex mozi, rendezvényhelyszín rendezkedik be reggeliztetésre. Tényleg, a múzeumot látogató turisták miért ne a büfében, egy kiadós reggelivel kezdjék a múzeumlátogatást? Ráadásul ezeket a „belső” vendéglátóhelyeket rendszerint úgy alakítják ki, hogy kívülről, az utcáról is megközelíthetők legyenek belépőjegy váltása nélkül is.

Egészen más a helyzet az inkább ebédre és vacsorára szakosodott éttermek esetében. Ezekben az üzletekben a reggeli – hasonlóan a déli menühöz – csupán egy kiegészítő, de nagyon hasznos szerepet tölt(hetne) be. Természetesen ezek esetében is fontos tényező az elhelyezkedésük, kora délelőtt kinyitni ugyanis csak az előzőekben felsorolt adottságokkal rendelkező helyeken érdemes.

A kávézók funkciójából szinte önként adódik a viszonylag korai nyitás. Ha pedig már nyitva vannak, akkor érdemes valamiféle reggelit is kínálniuk. Nem feltétlenül kell óriási választékot produkálniuk – ha nem kiemelt céljuk a reggeliztetés, megteszi néhány egyszerűbb fogás.

A reggeliztetés műfajában új, de már ilyen is van: reggeli házhoz szállítása. Ha nem is a hajnali órákban, de reggel nyolc-kilenctől rendelhető friss reggeli akár otthonra vagy az irodába, alkalmanként, de egész hétre is.

Reggelizni, de mit?

Magától értetődően fontos a reggeli kínálatának összeállítása. Erre többféle jól kidolgozott koncepció is rendelkezésre áll. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a reggeli alfája és ómegája a kávé, minden mást e köré kell építeni. Napjaink európai – és hazai – reggeliválasztéka meglehetősen széles: a macsós brit reggelitől a némileg árnyaltabb, klasszikus kontinentális kínálaton át a manapság divatos „wellness” cereáliákig terjed. Néhány szakosodott vendéglátóhelytől eltekintve azonban igyekeznek egyszerre kielégíteni mind a konzervatívok, mind a reformerek igényeit.

A reggeli választékát, kínálatát időnként frissíteni kell, hogy ne váljon unalmassá. Sőt, ahogyan a főétkezések esetében, a reggelikkel is érdemes követni az évszakok változását. Ez nemcsak változatosságot, hanem alkalmasint költségmegtakarítást is jelent, csakúgy, mint a házilag készített dzsemek, befőttek, vagy a helyben sütött kenyér és péksütemény.

A svédasztalos büféreggeli összeállításánál ügyelni kell arra, hogy még az utolsóként érkező vendégek is megfelelő választékot találjanak, ne pedig egy letarolt, feldúlt büféasztalt, ugyanakkor arra is tekintettel kell lenni, hogy minél kevesebb legyen a veszteség is. Épp ezért nem biztos, hogy hihetetlenül széles választékot kell felvonultatni, ami ugyan impozánsan hat a vendég szemében, de garantáltan pazarló. Legyen inkább limitált a választék, de az álljon minőségi élelmiszerekből.

A reggeli tehát alapvetően jó üzlet, csak meg kell találni a kiaknázásának lehetőségeit. A vendégek már felkeltek.