Reformokra vár az élelmiszer-gazdaság

Dátum: 2008. 06. 27. 08:00

A Trade magazin és a Lánchíd Klub által a közelmúltban szervezett második Business Dinner keretében, a Gellért Hotelben az élelmiszer-gazdaságról, kereskedelemről, hazai és külföldi lehetőségekről cseréltek eszmét neves élelmiszer-gazdasági szakemberek dr. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és dr. Futó Péterrel, a Futureal Holding elnök-tulajdonosával, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökével.Hovánszky László, a Lánchíd Klub elnöke a megnyitójában kitért arra is, hogy a tavalyi találkozó óta a feldolgozók és kereskedők között korrektebb partnerkapcsolat alakult ki. Az elmúlt időszakot jellemző keresletcsökkenést ugyanis csak így lehet túlélni. Amiről egy éve beszéltek – az élelmiszernyersanyag-árak emelkedése – bekövetkezett, tette hozzá dr. Köves András, a Lánchíd Klub tagja.
Tavaly ilyenkor még csak sejthető volt, hogy növekedni fognak az alapanyagárak, és hogy a kereskedelem produkcióját is érinteni fogja az általános élelmiszerár-változás. Akkor még bővítés ellőtt állt az unió. Azóta Romániával és Bulgáriával 27 tagúvá növekedett a közösség. Ezek után – állította – jelentősen megváltozott a magyar élelmiszer-gazdaság helyzete. Most már kritikusan vetődik fel, milyen jövő vár a feldolgozókra. A globális áremelkedés és a régiót ért aszály után a termények drasztikus áremelését követően a gazdák már áraikban megkapták, ami egyébként járt nekik. A kereskedők sem veszítettek sokat, hiszen a fogyasztói áremelésék nyomán jövedelmük, ha csökkent is, de még mindig több jövedelemhez jutottak, mint a feldolgozók.
Dr. Köves András szerint a magyar élelmiszeripar két tűz közé szorulva, attól tartva, hogy fogyasztáscsökkentéssel reagál a vásárló az árak emelésére, a végsőkig igyekszik kitartani. Nem csökkenti az árakat, inkább az egyre szűkülő belső tartalékok feltárásával próbál költséget leszorítani.

90 milliárd 2013-ig
Dr. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a vendégeiknek elmondta, hogy véleménye szerint az Európai Unió most kezd ráébredni arra, hogy az élelmiszer stratégiai cikk lett.
Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság és a vidék fejlesztésére rendelkezésre álló, mintegy 1300 milliárd forint fejlesztési forrást a lehető legjobban használják fel. A magyar élelmiszer-ipari cégek fejlesztéseinek támogatására az uniós költségvetési időszak végéig, azaz 2013-ig mintegy 90 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre – hangoztatta. Az élelmiszer-ipari cégek közül csak a legnagyobb vállalkozások nem kaphatnak a támogatásból. Egy-egy projekt megvalósítására mintegy 400 millió forintos maximális támogatást lehet kérni. Ez az átlagos 40-50 százalékos támogatással számolva mintegy egymilliárd forint értékű beruházás megvalósítását teszi lehetővé.

Munkában az agrárdiplomácia
A magyar agrártárca irányítója beszámolt arról is, hogy egyfajta helyzeti előnyt jelenthet a magyar élelmiszer-gazdaság számára az, hogy míg az EU bürokratái még csak a közelmúltban érzékelték, hogy a termelés visszafogása helyett inkább az élelmiszer-termelésben rejlő tartalékok feltárására kellene ösztönözni a gazdálkodókat, élelmiszer-feldolgozókat, Magyarországon közben már megindult – a géptámogatással történő korszerűsítés és sertéstelepi rekonstrukciós folyamatok révén – a fejlődés.
A kormány programjában is szereplő célkitűzések révén a zöldség-gyümölcs, az állattenyésztő ágazat áll jelentős növekedés előtt. Hiába csekély az élelmiszeripar hozzájárulása a nemzeti össztermékhez mint iparág, a dohány- és italgyártással együtt már a 3–4. helyen áll, s nem felejtendő, hogy 110 ezer munkavállalónak biztosítanak megélhetést. Ugyanakkor – mondta a miniszter – a 130 ezer forintos bruttó munkabérrel a bérversenyben a 10. helyre szorult az élelmiszeripar.
Beszámolt arról az agrárdiplomáciai munkáról is, amellyel például a magyar bort sikerült népszerűsíteni. Legutóbb az USA-ban járt magyar küldöttség ebből a célból. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt években különösebb nemzetközi visszhangot kiváltó események nélkül sikerült a döntően jövedéki csalásokra visszavezethető hamisítást megfékezni. A jövő feladata, hogy a jelenlegi 800-850 ezer hektoliteres exportálható árualap-mennyiséget növeljék.

2–3 százalékos nyereségszint az élelmiszeriparban
A Business Dinner másik vendége dr. Futó Péter, a Futureal Holding elnök-tulajdonosa, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) nemrégiben megválasztott elnöke volt. Az iparág általános helyzetéről szólva kiemelte, hogy az élelmiszeripar jellemzően néhány nagy, döntően multinacionális cégből és sok kisebb, évente 5-10 milliárdos forgalmat bonyolító vállalkozásból áll. Kettős mércét jelent az is, hogy a kisebb nemzeti vállalkozásoknak a hazai és a nemzetközi piacokon is a multinacionális márkákkal kell versenyezniük. Az iparágra jellemzőnek mondta azt is, hogy a multinacionális vállalatok képesek 4-5 százalékos profittal dolgozni, a kisebbek pedig szerencsés esetben pozitív mérleggel zárhatják az évet.
Az élelmiszeripar átlagos, forgalomarányos nyereségszintje 2-3 százalékos. Mindez azt jelenti, hogy tavaly az egész iparágban 40-50 milliárd forint profit képződött mintegy 1900 milliárd forintos árbevétel mellett.
Dr. Gráf József a mezőgazdaság hasonló értékelésekor beszámolt arról, hogy a baromfi- és a sertéságazat van a legkritikusabb helyzetben. De beszélt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság tavaly igen jó évet zárt, mivel az ágazati nyereség elérte a 150-160 milliárd forintot. Dr. Futó Péter szerint jelenleg a mezőgazdasági alapanyag-termelők jobb helyzetben vannak, mint a feldolgozók, hiszen most, különösen a növénytermesztési alapanya-gok, külföldön jelentős profittal eladhatók, jó lenne, ha az élelmiszeripar is hasonló helyzetben lehetne.
Az MGYOSZ elnöke arról beszélt, hogy az élelmiszeripar gyakorlatilag nincs alkupozícióban, amikor az általa előállított termékeket a kereskedőknek, elsősorban a nagy üzletláncoknak értékesíteni kívánja. A magyar cégek ugyanis gazdasági súlyuknál fogva nem tudnak érdemi tárgyalásokat folytatni a nagy üzletláncokkal.

Nőhet az export a Távol-Keletre
Dr. Gráf József véleménye szerint, bár az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikk, de Magyarországon még a jogos költségelemeket tartalmazó áremeléseket sem lehet végrehajtani, ugyanis az ilyen azonnali fogyasztáscsökkenéssel járhat. Elmondta azt is, hogy a tehetősebb uniós tagállamokban a családok jövedelmeiknek legfeljebb 10 százalékát fordítják élelmiszerre. Magyarországon ugyanekkor a kereset 34 százalékát költik erre a szektorra, a szűkebb értelemben vett élelmiszerre a családok rendelkezésére álló pénz 22 százaléka jut. Ilyen helyzetben a baromfiiparnak például szembesülni kellett azzal, ha a csirke kilónkénti árát 800 forint fölé emelik, akkor radikálisan csökken a fogyasztás, és a vásárlók inkább a sertést választják.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a piaci elemzők véleménye szerint a jövőben, ahogy a korábban éhező távol-keleti országokban egyre többet képesek költeni élelmiszerre, úgy felértékelődik a minőségi export is. Mert míg Indiában, Kínában egyelőre az olcsó élelmiszerek tömege iránt nőtt meg az igény, addig az olyan néhány évtizede – némi túlzással – mindent elnyelő piac, mint az egykori Szovjetunió, eltűnt. Az utódállamok és Oroszország ma már főké nt minőségi és választékbővítő élelmiszert fogad. Ugyanakkor a minőséginek számító piacon egyre többen fordulnak a friss vagy a friss hatású élelmiszerek felé. A zöldség-gyümölcs szektorban óriásiak a lehetőségek, de egyelőre kevés az árualap.

Adóreform-tervezet az MGYOSZ-től
Dr. Futó Péter beszámolt arról, hogy a gazdaság lendületbe hozásának egyik fontos kiindulópontja a legális vállalkozások adóterheinek mérséklése. Az MGYOSZ ismerteti a nyilvánossággal a szakértői által kidolgozott adóreform-tervezetet. Ennek lényege, hogy az élőmunka jelenlegi járulékterheit radikálisan csökkentenék.
Jelezte ugyanakkor azt, hogy a költségvetés csak a fogyasztási típusú adók emelésével juthat érzékelhető bevételekhez, ezért megfontolandó, hogy a 20 százalékos áfakulcs felső határát ismét 25 százalékra növeljék.
A szakember szerint az adóreform elkerülhetetlen, de ezt csak átgondoltan lehet végigvinni.
Kuti Ferenc, a Globus Zrt. felügyelőbizott-ságának elnöke hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy az élelmiszer előállítása, mivel stratégiai cikkről van szó, nagyobb kormányzati figyelmet igényel. A válaszoló dr. Gráf József azzal ismételte meg korábbi szavait, hogy a fegyver, energia, élelmiszer mellett nemsokára az édesvíz is a stratégiai cikkek közé sorolható. Magyarország szerencséje, hogy jelentős édesvíztartalékokkal rendelkezik. Elmondta azt is, hogy uniós szabályok mellett a magyar kormány mindent megtesz a magyar termelők és fogyasztók védelmében. Emlékeztetett arra, hogy az importot nem fékezhetik, a versenyt nem akadályozhatják. De azért a lehetőségek határain belül mindent megtesznek. Így volt ez, amikor a csatlakozás utáni időszakban a szabálytalanul készített cseh és szlovák tejeket kitiltották az országból. Ez akkor rövid távon megoldást jelentett, a hazai termelők képesek voltak növelni itthoni eladásaikat, de hosszabb távon ilyen védelem nem nyújtható. Ha ugyanis védekezne a kormány, akkor a partnerek ugyanígy fellépnének a magyar élelmiszer ellen is.

Megoldásra várva
Sánta Sándor, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója, az Édességgyártók Szövetségének elnöke elmondta, hogy ma már csak egyetlen nagyobb magyar csokoládégyár működik, az édességgyártás zöme ugyanis a multinacionális vállalatok kezében van. Holott a fogyasztók olyan hungarikumokat vásárolnak, mint a konyakmeggy vagy a szaloncukor. A kisebb hazai gyártók közül kevesen képesek felvenni a versenyt a nemzetközi marketingakciókkal dolgozó, külföldi kézben lévő vállalatokkal. Elmondta azt is, hogy saját cége, amelyik 13 milliárdos forgalmat ér el és 600 főt foglalkoztat, már nem juthat hozzá támogatáshoz, ugyanis a pályázatokon azért nem indulhatnak, mert túlságosan nagyok. A szakember úgy véli, hogy a fogyasztás növekedése segíthet a magyar vállalkozásoknak, ehhez azonban szükség lenne az adóreformra is.
Dr. Futó Péter az exportot fékező erős forintról is beszélt. Megemlítette, hogy hosszabb távon a magyar elemzők 250-260 forintos euróval számolnak. A magyar társadalomnak ezen kívül meg kell oldani azt is, hogy a mi legyen a nyugdíjasaival. Emlékezetett arra, hogy az átlagos nyugdíjba vonulás 57 év. Miközben az adót elkerülő feketegazdaság virágzik, a hivatalos munka nélkül maradók szociális segélyezése is súlyos terhet jelent. A társadalom egyfajta védekezésének mondta, hogy egyre több önkormányzat dönt úgy, hogy a segélyek kifizetését legalább havi egyheti közhasznú munka elvégzéséhez kötné. Nem lehet eltéveszteni, hogy hol kezdődik Ausztria – mondta erről dr. Futó Péter, emlékeztetve az üzleti vacsora közönségét arra a különbségre, ami az osztrák és a magyar falvak között tapasztalható.

Variációk a termőföldre
Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. elnök-vezérigazgatója felvetette a magyar termőföld adásvételének kérdését. Szólt arról is, hogy hosszabb távon számolni kell azzal az árnövelő tényezővel is, hogy az egyre növekvő földbérlet mint költség, beépül majd az élelmiszerek árába.
Az agrártárca vezetője válaszában kitért arra, hogy 2011 elején lejár a moratórium, s a külföldiek is szabadon vásárolhatnak majd termőföldet Magyarországon. Két év múlva parlamenti választások lesznek, ezért a földtörvény ügyében az öt parlamenti pártnak idén egyezségre kellene jutni. Ahogy fogalmazott, 2009-ben már a politika a választásokra készül, 2010-ben az új kormánynak pedig nem a földtörvény módosítása lesz a fő gondja – mondta. Tájékozatott arról, hogy egy korábbi politikai egyeztetés megszakadt, mert az ellenzék felállt a tárgyalóasztaltól. Dr. Gráf József elmondta azt is, hogy újra kell indítani a megrekedt tárgyalásokat, és meg kell egyezni a gazdasági társaságok tulajdonhoz juttatásáról, a bérleti idő meghosszabbításáról és az egy-egy tulajdonos által birtokolt föld nagyságáról is. (Elhangzott az is, hogy a kormányzat javaslata szerint a magyar állattenyésztő gazdasági társaságoknak lehetővé kellene tenni, hogy termőföldet vásárolhassanak. Az 50 éves bérleti idő ugyanakkor a bérlő által elvégzett beruházás biztonságát szavatolja. A családi gazdaságok erősödését szolgálná, ha sikerülne a 300 hektáros – egy személy által birtokolható – korlátot növelni.) A miniszter nyomatékosította, hogy mielőbb meg kellene hozni az új szabályokat, mert a magyar gazdálkodók és az egész hazai élelmiszer-termelő közösség csak így tud megerősödni addig, míg felszabadul a vásárlási tilalom.
Czauner Péter