Randstad a „HR Trends 2024”: tátongó szakadék a bérigény és a tervezett fizetésemelés között

• a felmérés résztvevőinek 45%-a (+4% tavalyhoz képest) számít a vállalatuk nettó árbevételének növekedésére, ám a pozitívan gondolkodók majdnem kétharmada csak 4-10%-os növekedést vízionál.
• 12%-ra (+9% 2022-höz képest) nőtt azon cégek aránya, akik a borúsabb üzleti körülmények miatt árbevételük csökkenésére számítanak. Továbbá a válaszadó cégek több mint harmada stagnáló árbevételre számít 2024-ben. 
• idén tovább csökkent, 30%-ra a létszámbővítést tervező cégek aránya. Emellett a felmérés résztvevőinek 17%-a nem tervez változást a munkavállalói létszámban, de a felmondókat nem fogják pótolni. 
• a toborzási folyamat során az irreális fizetési elvárások jelentik a legnagyobb problémát, de a jelöltek kevés releváns munkatapasztalata vagy a munkatapasztalatuk hiánya, valamint a nem megfelelő nyelvtudás szintén jelentősen nehezíti a megfelelő munkavállalók megtalálását. Mindemellett a jelöltek egyre tudatosabbak: a munka-magánélet egyensúlyát érintő határozott elvárások is egyre inkább problémát jelentenek.
• a munkaerő megtartásában a kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos elvárások menedzselése a kutatásban részt vevő cégek legnagyobb HR kihívása. A HR kihívások megoldását a szakemberek pedig egyértelműen a fizetések emelésében látják.

A továbbiakban a kutatás újabb fontos megállapításait ismertetjük, amelyből fény derül a felmérésben részt vevő cégek béremelési terveire; megtudhatjuk, hogy velünk marad-e a home office; valamint kiderül, hogy továbbra is a fizetés teszi-e vonzóvá a cégeket.

Tovább nő a szakadék a cégek által tervezett béremelés és a dolgozók elvárása között

Az elhúzódó és a vártnál nagyobb mértékű inflációs hatások miatt 2023-ban a cégek az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben emelték a fizetéseket. 11-15%-os béremelést a vállalatok 42%-a tervezett, végül 48%-uk valósított meg ekkora mértékű emelést, 16-20%-os emelést 3%-kal többen hajtottak végre, mint terveztek, és azok aránya is nőtt 3%-kal 4%-ra, akik több mint 20%-kal emeltek. 

Ennek hatására a cégek magabiztosabbak a versenyképességüket illetően. A felmérésben részt vevő cégek összesen 82%-a véli úgy, hogy a piaci átlagnak megfelelő mértékben vagy az átlag felett fizetnek a dolgozóiknak. A tavalyi évhez hasonlóan 12% gondolja úgy, hogy magasabb fizetést kínálnak a piaci átlagnál, 70% (6%-kal többen, mint legutóbb) nyilatkozott arról, az általuk kínált fizetés versenytársaikhoz hasonló, és csökkent azoknak a száma (5%-kal 16%-ra), akik úgy gondolják, alacsonyabb fizetést kínálnak. 

„A cégek legnagyobb kihívásának így most az új- és meglévő kollégák bérigényének menedzselése számít, ami a bevételvárakozások tükrében nem meglepő”

– fogalmazott Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. Bár 2024-ben a HR Trends kutatásban részt vevő cégek csupán 45%-a számít árbevételének növekedésére, mégis 97%-uk tervez fizetésemelést, döntő többségük (81%) egy lépésben. A szakember szerint a bérek ilyen ütemű növekedése, még ha hozzá is járul azok reálértékének megőrzéséhez, amennyiben nem párosul a hatékonyság növelésével, úgy a vállalatok versenyképességét kockáztatja.

A vállalatok több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. A Randstad Hungary social media felméréséből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaihoz képest, a 6-10%-os emelést nem tartják reálisnak az adott inflációs környezetben. A munkavállalók csupán 8%-a lenne elégedett ekkora mértékű fizetésemeléssel. A dolgozók többsége a 10-20%-os emelést tartja reálisnak, negyedük pedig ennél is nagyobb emelésre vágyik. A felmérésben részt vevő cégek béremelési tervei nem találkoznak ezekkel az elvárásokkal: a vállalatok közel harmada (30%) tervez 11-15%-os emelést, csupán 4%-uk 16-20%-emelést, és egyáltalán nem szeretnének ennél többet emelni. 

Az egyes szektorokban a válaszadó cégek többsége 6-10%-os emelést tervez, tehát a versenykörnyezetben működő cégek iparágtól függetlenül az átlag körül emelnek. A szállítmányozás-logisztika (50%), a HORECA (42%), valamint az pénzügyi szektorban (41%) a legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, akik ennél nagyobb, 16-20%-os fizetésemelést terveznek – amely valószínűleg annak köszönhető, hogy a vendéglátó szektor kétharmadában (64%) 30%-nál nagyobb az éves elvándorlás, a logisztikai cégek pedig sofőrhiánnyal küzdenek, a szektor válaszadóinak negyedénél 21-30%-os az éves elvándorlás. Néhány szektorban előfordul, de elenyésző azon cégek száma, akik 16-20%-os béremelést terveznek. 

Vonzó munkahely: a fizetés vezet továbbra is

A Randstad HR Trends kutatásban részt vevő vállalatok egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Ennek súlya +4%-kal 94%-ra emelkedett tavaly óta – minden bizonnyal az inflációnak is köszönhetően. Emellett a rugalmas munkaidő (73%) és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (72%) a vonzó munkahely top3 jellemzője. A munkahely vonzerejét növelő tényezők között erősen emelkedő tendenciát mutat a tavalyi felméréshez képest az erős munkáltatói márka fontossága (+9%), a jó tréning lehetőségek (+6%), valamint a sokszínű és befogadó közeg (+12%).

A cégek által felkínált juttatások hasonlóan alakulnak, mint korábban. A pénzügyi juttatások között a mobiltelefon, az egyéni, teljesítményalapú bónusz, a parkolóhely biztosítása és az utazási költségek megtérítése vezet. A nem pénzügyi juttatások között pedig a tréningek, otthoni munkavégzési lehetőség, rugalmas munkarend áll legelöl. 

A fizetés fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy az esetek döntő többségében a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal várják. A kutatásban részt vevő HR döntéshozók 86%-a számolt be erről. A karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 49%-a szerint ennek hiánya is válóok. Minden egyéb lehetséges tényezőt sokkal kevesebbszer említettek a szakemberek a munkahelyváltás okaként.

Vissza az irodába

A rugalmas munkavégzési formák ma már komoly dolgozói elvárásként jelennek meg, ugyanakkor itt is érdekütközést tapasztalhatunk a két oldal között. A legjellemzőbb a heti 2-3 nap home office, de összességében kevesebb napot tölthetnek otthoni munkavégzéssel a dolgozók 2022-höz képest. Jó hír viszont, hogy a cégek 91%-a nem tervez már ebben változást idén. A legfrissebb adatok szerint csupán a cégek 17%-a ajánl heti 3 nap home office lehetőséget a 2022-es 27% helyett. A teljesen rugalmas munkavégzést ajánlók aránya 12%-ra csökkent, ugyanakkor a home office-t eltörlők aránya 11%-ra emelkedett, továbbá a korábbi 10% helyett ma már a cégek 19%-a várja el, hogy minimum egy napot az irodában töltsön a dolgozó. Baja Sándor szerint az a tény, hogy 10-ből 3 cég semennyi vagy maximum egy nap otthoni munkavégzést engedélyez, arra utalhat, hogy a home office a dolgozói lojalitás tesztelésének, a létszám racionalizálásának egyik eszközévé vált a munkaadók kezében.