Racionális üzleti döntés helyett piaci nyomás
A várható hazai forgalom megjósolhatatlan, a külföldi tapasztalatok eltérőek. A Gazdasági Versenyhivatal a piac gyors növekedését, a verseny éleződését várja a patikaliberalizációs törvénytől, a piaci szereplők bizonytalanok a várható eredményekben.Elkezdődött hát a „tanulás éve”, ahogy dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter egy tavalyi interjúban jellemezte a 2007-es esztendőt. Az elmúlt évben megszületett számos egészségügyi reform, többek között az OTC-s termékek egy részének szabad forgalmazását engedélyező is, s mostanra a piac szereplői mintha élednének a téli álomból. Egyelőre leginkább nehézségekre.
A szabályozást hosszú várakozás és társadalmi vita előzte meg, a patikusok a gyógyszerbiztonsággal érveltek a liberalizáció ellen, a kereskedelmi egységek egy újabb vásárlócsalogató lehetőséget láttak az új törvényben. Pró és kontra hangzottak el érvek és külföldi tapasztalatok, számok viszont alig, mert a szakemberek nehezen tudják megjósolni, hogy az amúgy konzervatív magyar vásárlók a tavalyi évhez képest – amikor 74 milliárd forint volt az OTC-termékek forgalma, s ebből 10,3 milliárd forintot tett ki a ma gyógyszertárakon kívül árusítható termékek köre – vajon valóban átszoknak-e az új értékesítési csatornákra.
– A mozgékonyabb, gyógyszertárba ritkán betérő vásárlónak valószínűleg jól jön a lehetőség, hogy a hipermarketben vagy a benzinkútnál is beszerezheti kedvenc fájdalomcsillapítóját vagy vitaminját, de a legtöbb vásárló továbbra is a patikában fogja kérni – a receptre felírtakkal együtt – az OTC-s termékeket. Maximum hárommilliárd forint éves forgalomra számítok az új csatornákban – osztja meg velünk várakozásait dr. Feller Antal, a Hungaropharma ZRt. kereskedelmi és marketingigazgatója.
Külföld: hol így, hol úgy
Azokban az országokban (Hollandia és Anglia), ahol már évtizedek óta lehet patikán kívül is gyógyszert vásárolni, ott a gyógyszertáron kívüli forgalom aránya jóval meghaladja a 30 százalékot, de az újonnan liberalizált piacokon, például Olaszországban még konzervatívak a vásárlók, és fél évvel a törvény bevezetése után is csak egyetlen római hipermarketben lehet gyógyszert venni. Dániában sem bővült a forgalom, csak eltolódott a kisebb kiszerelések felé, pedig ott már három éve szabad a piac.
„Nagy-Britanniában 20-30 százalékkal olcsóbbak a gyógyszerek a nagyáruházakban, mint a kis patikákban” – mondta Torjákné Amberger Teréz, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője egy februári sajtóbeszélgetésen. Hogy itthon mire lehet számítani, még kérdés. Bár az OTC-termékek szabadárassá váltak, a várhatóan erős verseny miatt egyelőre senki nem emelt árat, de árcsökkenésről se hallottunk. A tavalyi szabályozás értelmében a nagykereskedőket hat-nyolc, a kiskereskedőket 22 százalék körüli árrés illette meg, az arányok idén sem változtak. Ebből a haszonból kell kigazdálkodni a havi bér- és rezsiköltségeken túl a raktározás, készletezés, szállítás, minőségbiztosítás költségeit is. A piackutatással foglalkozó IMS Health Kft. előrejelzése szerint profitcsökkenéssel kell számolnia a magyar piacon forgalmazó összes gyógyszercégnek.
– A nagykereskedő cégeknek komoly gazdaságossági számításokat kell végezniük, hogy a megnövekedett logisztikai terhek mellett üzletileg egyáltalán megéri-e részt vállalni ebből az új piacból – hívta fel a figyelmet a nehézségekre dr. Feller Antal. – A Hungaropharmának komoly logisztikai feladatot jelent a csaknem kétezer új értékesítési pont rendszeres ellátása. A nagykereskedők képtelenek lesznek stratégiai támogatást nyújtani a kiskereskedelmi forgalmazáshoz. A növekvő logisztikai terhek miatt nincs mód az FMCG-szektorban megszokott értékesítési eszközök biztosítására.
A gyártók nem lelkesek
Úgy tűnik, a gyógyszergyártók sem túlzottan lelkesek. Az év elején egyes magyar gyártók még azt is fontolgatták, hogy levetetik termékeiket a patikán kívül forgalmazható szerek listájáról, mert úgy látták, az új értékesítési csatorna ellátása a várható bevételekhez képest aránytalanul nagy költséggel jár. (Olyan hangok is hallatszottak, hogy az új versenytársakból nem kérő patikalobbi állt a háttérben.) Mindenesetre a lehetőséget a szaktárca egy mozdulattal megszüntette, mostantól csupán az OGYI döntheti el, hogy mely szerek kerülnek fel vagy le a gyógyszertáron kívül forgalmazható szerek listájára.
A Richter Gedeon Rt. esetében a paletta mintegy 90 százaléka vényköteles készítmény, csak néhány OTC-termékük van, így számukra üzleti szempontból a kérdés kevésbé jelentős. Jelenleg vizsgálják, hogy pár készítmény miatt érdemes-e a megszokott disztribúciós csatornákat kiegészíteni újakkal a patikán kívüli forgalmazás érdekében.
– Amennyiben az OGYI által OTC-nek minősített státusú készítmények esetében ez nem a cég döntése lesz, a Richter természetesen jogkövető magatartást fog tanúsítani – nyilatkozta lapunknak Beke Zsuzsa pr-vezető.
250 új egységre számít a kamara
Nagy várakozás előzi meg a szupermarketekben felállítandó egészségszigetek vagy gyógyszertárak megnyitását. Az ÁNTSZ-től kapott információk szerint a Spar és a Tesco már az érdeklődők között van, de álláshirdetések alapján úgy tűnik, a Cora is rámozdul a lehetőségre. A legnagyobb bevásárlóközpontokban önálló üzletként már ma is vannak „naturaboltok”, néhol ezeket kibővítve nyílnak gyógyszertárak.
A patikáknak korábban adott jogszabályi védelem miatt alig néhány új gyógyszertár nyílhatott az elmúlt években, most pedig egy hónap alatt negyvennél több üzletre kértek engedélyt az ÁNTSZ-nél, a legtöbbet természetesen Budapesten és Pest megyében.
A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) várakozásai szerint 2007 második felére a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben kétszázötven új gyógyszertár nyílhat – mondta Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK alelnöke. Az alapítás egyik feltételének szabott 24 órás nyitva tartás biztosítása nem okozhat gondot például az egyetlen országos nonstop hipermarketláncnak vagy a heti 60 órás, illetve a 40 órás nyitva tartás és folyamatos készenlét is könnyen teljesíthető követelménynek tűnik.
Hajdu Szilvia
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Indul a karácsonyi roham a játékpiacon
Kezdetét veszi a hazai játékpiac legforgalmasabb időszaka: a karácsony előtti…
Tovább olvasom >Többutas csomagolások jövője – mire készüljön a kereskedelmi szektor?
Az Európai Parlament 2024. április 24-én jogalkotási állásfoglalást adott ki…
Tovább olvasom >10 éves a magyar Black Friday – az akcióvadászattól a tudatos vásárlásig
A Black Friday Magyarországon 10 év alatt sokat változott: míg…
Tovább olvasom >