Bizalom és aggodalom

A PwC Magyarország munkatársai hatodik alkalommal kérdezték meg és összegezték a magyar vállalatvezetők véleményét hazai és nemzetközi trendekről, gazdasági tényezők hatásairól, saját cégük helyzetéről, kilátásairól partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével.

A magyarországi felmérés készítése során a személyes adatfelvétel módszerét alkalmazták, amelynek keretében a PwC szakemberei 2016 októbere és decembere között 186 hazai vállalat vezérigazgatójával készítettek interjút. Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója a felméréssel kapcsolatban elmondta:

– A vezetőket növekedési terveikről, az azokat fenyegető tényezőkről, a tehetségek megtalálásáról és megtartásáról kérdeztük. Arra is kíváncsiak voltunk, a vállalatvezetők hogyan vélekednek az ember és a gép viszonyáról, illetve a globalizáció pozitív és negatív hatásairól. Összességében azt láttuk, hogy az idei kutatásban a vezérigazgatók Magyarországon és világszerte nagyon hasonlóan vélekednek ezekről a kérdésekről. Bővíteni tervezik cégük létszámát, miközben megoldást kellene találniuk a szakemberhiányra és a túlszabályozottság okozta nehézségekre. A hazai vállalatvezetők pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, annak számos kedvező hatását látják.

Növekedései lehetőségek

A magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben, a magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták. A célpiacokat tekintve az Egyesült Államok és Kína szerepe felértékelődött, első helyen azonban továbbra is Németország áll. Az Egyesült Államok nemcsak a hazai „rangsorban” szerepel előkelő helyen, világszerte első helyre sorolták a döntéshozók.

A megkérdezett döntéshozók az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. Kilátásaikat és fejlesztési terveiket azonban beárnyékolja az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiány. Az idei felmérés során a vállalatvezetők 92%-a mondta, hogy ezt tartja növekedése legnagyobb korlátjának. A megkérdezett vezérigazgatók 89%-a úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban viszont már kevésbé bizakodóak a vezetők, 39%, illetve 56%-os arányban prognosztizálnak
bővülést.

Lehetőségek és gátak

Magyarországon és világszerte is a folyamatos innováció és a humánerőforrás fejlesztése tűnik a jövő kulcsának, a digitális és technológiai képességek szintén fókuszba kerültek. A hazai válaszadók közül az innováció fontosságát leginkább a pénzügyi és az autóipari vállalatok vezetői emelték ki, míg a humánerőforrás fejlesztésének jelentőségét a kiskereskedelemben, illetve a technológiai és távközlési területen hangsúlyozták az átlagosnál nagyobb arányban. A cégvezetőket leginkább a szakemberhiány aggasztja, amely már gyakorlatilag az összes céget elérte. A túlszabályozottság itthon és világszerte továbbra is nehézséget okoz az üzletmenetben. Emellett a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszer iránti igény is hangsúlyosan jelent meg a felmérés során.

Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa kiemelte:

– A szakemberhiány égető probléma, kiváltképp annak tükrében, hogy a következő egy évben a munkavállalói létszám növekedése várható mind a hazai, mind a globális szinten vizsgált vállalatok többségénél. Magyarországon a technológiai és távközlési területeken működő cégek, illetve a magántulajdonban lévő vállalkozások munkaerő-felvételi tervei a legambiciózusabbak. Csekély azon szervezetek száma, ahol létszámcsökkentést terveznek – világszerte 16%, míg Magyarországon 13% tervez csökkentést a megkérdezettek közül.

Érdekes eredmény, hogy globálisan és itthon is először került fel a listára a protekcionizmus mint a fejlődést nehezítő körülmény.

Emberi megoldások

A kutatás során arról is beszélgettek a vezérigazgatókkal, hogy ma, amikor minden korábbinál jobban tartanak a szakemberhiánytól, milyen készségekkel rendelkező munkatársakat keresnek. A vezetők szerint a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb készségek. Mekler Anita szerint a szakmai hozzáértésen felül kiemelten fontos tulajdonságok a gépek által nem helyettesíthető készségek, amelyek ma még nehezen mérhetőek:

– Azok viszont, amelyeket a technológia kiválthat a közeljövőben, némileg háttérbe szorulnak, így például a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is. A magyarországi döntéshozók arról is beszámoltak, hogy a legnagyobb nehézséget a vezetői készségekkel rendelkező, illetve a kreativitásban és az innovációban erős munkatársak megtalálása okozza.

A tehetségek felkutatásában és megtartásában az elmúlt két évtizedben komoly változás következett be. A cégek tehetségmenedzselése, részben a fiatalabb generáció igényeihez igazodva jóval sokszínűbb és átfogóbb lett.

A mátrix szorításában

Az elmúlt évek gyors technológiai fejlődését látva a hazai vállalatvezetők sokkal jelentősebb hatásra számítanak a jövőben a technológiaváltozás terén, mint például három évvel ezelőtt, amikor a megkérdezettek 62%-a kalkulált azzal, hogy a technológia a jövőben hatással lesz a versenyre. Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető, aki szerint az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél ne lenne szerepe a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autó­ipart fogja leginkább átalakítani. Személyes attitűdjük is változóban van: saját magukra úgy tekintenek, mint akik jó digitális készségekkel rendelkeznek, ami tetten érhető a médiafogyasztási szokásaikban is. A „digitális bennszülöttektől” eltérően azonban csak kisebb részük aktív felhasználója például a közösségi médiának vagy vásárol online.

Az elmúlt évek technológiai és biztonsági problémáit tapasztalva a vezérigazgatók úgy gondolják, hogy a következő öt évben elsősorban az informatikai szolgáltatások zavarában vagy kiesésében rejlik a legnagyobb veszélyt, több mint háromnegyedük szerint a kibertámadások, a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok (73%), illetve a közösségi média használatából fakadó veszélyek (72%) csökkentik majd az érintettek bizalmát saját iparágukban. Illetve felsorakoztak a bizalomvesztési elemek közé a közösségi média használatából eredő kockázatok is.

Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a világ nagy agytrösztjei egyetértenek abban, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlan:

– A világgazdaság egyik legnagyobb, jelenleg is zajló változása is ehhez köthető: pár évvel ezelőtt még mindent az olajár határozott meg, sokan nem tartották elképzelhetetlennek a 200 dolláros hordónkénti szintet sem. Ekkor még úgy tűnt, a kitermelhető olaj mennyisége csak pár évtizedre elegendő. A palaolaj kitermelési technológiája fejlődésének köszönhetően viszont a szénhidrogén-tartalékok még legalább kétszáz évre elegendőek. Összességében tehát elmondható, hogy a technológiai fejlődés még a Föld energiatartalékainak kérdését is teljesen új dimenzióba
helyezte.

A hazai cégek összességében bizakodva tekintenek 2017-re is. A felmérés talán legpozitívabb eredménye társadalmi szempontból, hogy a rohamosan fejlődő technika ellenére a cégek emberközpontú működési stratégia nemhogy gyengülne, de tovább erősödik a vásárlók és a munkavállalók tekintetében egyaránt.