Promóciók: jogi és adózási finomságok

A PwC Akadémia októberi előadásán a promóciókhoz kötődő jogi és adózási buktatók, lehetőségek, gyakori kérdések kerültek nagyító alá. A promóciós csapdák és az adatvédelmi alapelvek áttekintése után az akciók és juttatások szja- és áfavonatkozásait mutatták be a PwC szakemberei.

Október negyedikén tartotta a PwC’s Academy (a PwC által szervezett képzések) soron következő rendezvényét a frissen nyitott, káprázatos kialakítású Bajcsy-Zsilinszky úti Eiffel Palace földszinti
termében.

Az esemény résztvevőit Dr. Firniksz Judit ügyvéd, a Réti, Antall és Társai PwC Legal jogi szakértője, a rendezvény első előadója köszöntötte.

Promóciós csapdák

A promóció jogi definíciója után az akcióban szereplők felelősségét és felelősségre vonhatóságát, majd a fogyasztóknak adható kedvezmények fajtáit tekintette át Dr. Firniksz Judit. Ezután 10 olyan, promóciókkal kapcsolatos csapdahelyzetet sorolt fel, amelyek általában a gyakorlati problémák tipikus forrásai.

Az első 4 csapda a promóciók kommunikációja során fenyeget: pontosan közölni kell ugyanis a fogyasztókkal az általuk kapható előnyök feltételeit, adókövetkezményeit, idő- és összegkorlátait, a szerencseelem mibenlétét. Ha a reklámban az árat is említik, akkor az egységárat is fel kell benne tüntetni. A kedvezményes árat emellett úgy kell feltüntetni, hogy a vásárló össze tudja hasonlítani azt a bázisárral, amely általában a normál terméknél huzamosabb ideig alkalmazott ár. Különösen fontos a 2+1 típusú és ajándékmennyiséggel növelt termékek akcióinál figyelni a viszonyítási ár és az egységár meghatározására.

Az 5–7. csapdát a nyereményjátékok szervezése során ajánlatos elkerülni, pontosan tudva azt, hogy milyen nyereményeket milyen feltétellel lehet adni; hogyan lehet az akció során a nyeremények számát, mibenlétét változtatni.

A nyereményjátékok tervezése, lebonyolítása során a védjegyek, logók, játékkoncepciók kérdéseivel is foglalkozni kell, különös tekintettel az egyre divatosabb online és mobilalkalmazások, applikációk megvalósítására. A beküldős, fotófeltöltős kampányok szintén rejtenek ilyen, szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó buktatókat.

A 8. csapda a gyógyszerpiaci promóciók és ösztönzők jogi lehetőségeit mutatta be. A szakértő leszögezte, hogy az ágazati szabályok miatt a promóció során pénzügyi juttatás nem jöhet szóba, a promóciós ajándék csak a gyógyításhoz kapcsolódhat, és a minimálbér 5 százalékát nem haladhatja meg.

Dr. Németh József ügyvéd, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértője vezette be a résztvevőket a 9. és 10. csapda részleteibe. Előadásában kitért az adatvédelem és adatkezelés, az indokolt és indokolatlan adatgyűjtés, a dokumentáció és a törvényességi megfelelés kérdéseire is. Majd a kiszervezett nyereményjátékok során felmerülő adatvédelmi kérdések gyakorlati aspektusaira világított rá.

A két szakember számos példát sorolt fel a csapdák szemléltetéséhez, így a futball-világbajnokság és más sportesemények, továbbá a vényköteles gyógyszerek vagy a hírlevelek, online játékok világából is hallhattak eseteket a résztvevők.

Adózási kérdések

Honyek Péter, a PwC vezető menedzsere és adózási szakértője a promóciók, juttatások, akciók adózási kezelésének bemutatására vállalkozott. Először szja-szempontból tekintette át a különböző promóciós, sorsolásos mechanizmusokat. Kiderült, hogy a formai szempontok döntik el, hogy mi lehet adómentes vagy a cég oldalán, illetve a magánszemély oldalán adóköteles ajándék. A szerencsejáték-forma alkalmazása helyett inkább az ajándéksorsolás, vetélkedő, verseny és az üzletpolitikai, reklámcélú ajándékpromóciók alkalmazását javasolta.

Szerencsejátéknak minősül, ahol a tét, a nyeremény és a véletlenszerűség hármas egysége megvalósul. Kerülendő példák erre bizonyos csatornák éjszakai, emelt díjas betelefonálós műsorai, ahol véletlenszerű, hogy ki nyer 10-20 ezer forintot. Mivel e játékokat csak engedély birtokában lehetne végezni, így az akár tiltott szerencsejátéknak is minősülhet.

Az ajándéksorsolás bejelentési és végelszámolási kötelezettsége miatt kissé bonyolult adminisztrációt jelent, ugyanakkor teljes biztonságot nyújt. Szinte minden népszerű ajándéktípus – autó, hűtő, utazás stb. – felajánlható, sőt bizonyos összeggel feltöltött bankkártya is, de készpénz nem adható. A sorsoláskor közjegyző jelenléte kötelező. A költségekhez a teljes nyereményalap 1 ezrelékének megfelelő (minimum 5 000 Ft, maximum 500 000 Ft) felügyeleti díjat is be kell tervezni. Emellett az ajándék értékének 119 százaléka az adóalap, az adó mértéke 16%, így az ajándékot együttesen 19,04% közteher terheli, melyet az ajándéksorsolás szervezőjének kell befizetni. Az ajándékban részesülő magánszemélynek nem kell bevallania a nyereményt.

Képesség- vagy tudásalapú, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedők, versenyek – például rajzverseny, keresztrejtvény stb. – nem pénzben adott díjai kedvező, rugalmas, kevésbé adminisztrációigényes alternatívát jelenthetnek. Csak termék vagy szolgáltatás adható így, pénz, bankkártya nem, és 19,04% közteher terheli a nyereményt. A „bárki” meghatározás nem a „mindenki” szinonimája, itt egy jól definiált kör, például egy női futóverseny résztvevői, egy vállalat dolgozóinak gyermekei is jelölhetők. A cég dolgozóira viszont nem alkalmazható, hiába van szó több ezer főt foglalkoztató nagyvállalatról.

Üzletpolitikai, reklámcélú ajándék adómentesen adható, ha közvetlen vásárláshoz kapcsolódik. A kedvezmény lehet nagyobb, mint a vásárolt érték. Csak magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adott árkedvezmény, visszatérítés vagy más, vásárláshoz kötött kedvezmény sorolható ide, és csak az adhatja, akitől a vásárlás történt, vagy amelyik cég a megvásárolt terméket gyártja. Sorsolással is összeköthető, például, ha minden 100. vásárló visszanyeri a vásárlása értékét. Ügyelni kell arra, hogy a játékot ne fizikailag létező sorsjegy, kupon húzása útján szervezzék meg, mert akkor az ajándéksorsolásnak fog minősülni. Így a játékban való részvétel például online regisztrációhoz köthető. Bizonyos mértékig leszűkíthető például előfizetők vagy hűségkártyások számára, de nagyon specifikus körre, például egyetlen vállalat vezetőségére nem szabható. Fontos, hogy az érintettek széles köre értesüljön a lehetőségről, például egy söröző happy hour hirdetése az utcán, a környéken is meg legyen hirdetve. A garantált nyeremények, pontgyűjtő akciók is ide tartoznak.

Az áruminta szja- és áfamentesen adható az üzleti forgalom növelése érdekében, célja a termék megismertetése. Lényeges, hogy tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas dolog lehet minta. Ha közvetítő cég végzi a minták kiosztását, akkor a szerződésben nyomon kell követni a minta útját, biztosítani, hogy a fent meghatározott cél érdekében használják fel, ne kerüljön értékesítésre.

Az egyéb adómentes lehetőségek felsorolása után Honyek Péter kitért az üzleti ajándék, az értékesítési versenyek és a vállalkozások között adott juttatások témaköreire is.

Engedmények
az áfa rendszerében

Varga Szabolcs, a PwC áfaszakértője az engedményeket először a nyújtás időpontja, majd a teljesítmény módja szerint csoportosította. Külön kitért a pénzben és a természetben adott engedményekre is. A pénzvisszatérítés mint adóalap-csökkentés 2014. január 1-jétől érvényes szabályozását az Elida Gibbs-eset alapján szemléltette. Felhívta a figyelmet, hogy az áfa elszámolása különbözik az azonnal és az utólag adott engedmények esetén, amit táblázatban összefoglalva is megkaptak a képzés résztvevői.

Az esemény végén a felmerült kérdéseket válaszolták meg a PwC szakértői. Az erőfölényes pozíciótól a reklámtollakon át a megnyert utazások átruházhatóságáig változatos és aktuális témákra kérdezett rá a közönség.

Zárszavában Dr. Firniksz Judit megköszönte az aktív és érdeklődő részvételt, és a következő PwC’s Academy eseményre, a 2014. november 17-én megtartandó, „A Munka Törvénykönyve – Mindenki másképp csinálja…” című, munkajogi tárgyú rendezvényre is invitálta a megjelenteket.

Kátai Ildikó

FirnikszJudit.JPG