Profik játszótere

Némi üzleti érzékkel a magyar átlag vendéglátós fel tudja mérni, milyen előnyökkel járhat egy-egy üzlet franchise-rendszerben való üzemeltetése, tudja már, mit jelent forgalomban kifejezve egy McDonald’s tábla a bejárat felett.Ám a többség feltehetően nem érzi, miért érné meg számára ismeretlen nevek mögött rejtőző ismeretlen cégektől know-how-t vásárolni, amikor bármi le is utánozható. Ráadásul „saját erőből”dolgozva nem is kell a franchise gazdáitól kötelezően megvenni termékeiket.

Egységes reklám, központi kapcsolattartás a beszállítókkal; mindezek előnyében akár hihetünk is, de hogy egy jó márkanévből profitálni lehet, azt a budapesti Ráspi példájára építve akár tanítani is lehetne. Pedig a Király utcai étterem esetében szó sincs klasszikus franchise-ról. Gál Attila, a magát csak házigazdaként tituláló séf-tulajdonos szerint a szakmaszerte jól ismert Horváth Józsefnek nincs közvetlen anyagi érdekeltsége a második Ráspiban – ő a tervezésben, a koncepció kialakításában segédkezett, és a budapesti üzletben tanácsain kívül csak boraival, lekvárjaival, balzsameceteivel van jelen. A patinás étteremnév megjelenése a témára azonnal vevő médiában így is hihetetlen hatással volt az induló vendéglátóhely ismertségi „mutatóira”; a hírrel csak az nem találkozott, aki nem akart.

Az egyébként alanyi jogon is remek kis éttermet örömmel fedezték fel a gurmandok és más kíváncsi vendégek. A két üzlettulajdonos kölcsönösen előnyös szakmai kapcsolata, azaz a fővárosi Ráspi működésének elindítása személyes arátságuknak volt köszönhető, de ha a név értékesítése két egymást korábban nem ismerő üzletember szerződése alapján történt volna meg, azt akkor is az év legkreatívabb vendéglátós üzleteként értékelhetnénk. Keserű véget ért viszont az a magyar franchise-kezdeményezés, amiben a hazai próbálkozások közül talán a legnagyobb potenciál rejlett: a Főzelékfaló tulajdonosa, Bársony Ferenc nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a nagyreményű láncnak ezentúl csak saját üzemeltetésű üzletei fognak működni. „Fizetni senki sem szeret az igénybe vett szolgáltatásért” – érvelt a franchise-gazda. Hogy megfelelően voltak-e rögzítve a szerződésekben a felek jogai és kötelességei, és hogy mi lett mindebből betartva és betartatva, azt ma már nem érdemes kutatni, annyit azonban le kell vonnunk következtetésként: a franchise a profik játszótere!